G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [8] 75. Jegyzőkönyv. 1945. december 18. 273

[8] 75. 1945. december 18. 69. Igazságügyminiszter [képviseletében Pfeiffer Zoltán államtitkár]: előterjesz­ti javaslatát dr. Bajor László miniszteri tanácsosi és dr. Szabó Imre minisz­teri osztálytanácsosi kinevezése tárgyában. Minisztertanács dr. Bajor László miniszteri tanácsosi és dr. Szabó Imre miniszteri osztálytanácsosi kinevezéséhez hozzájárult. 83 70. Igazságügyminiszter [képviseletében Pfeiffer Zoltán államtitkár]: előterjesz­ti javaslatát Mikovényi Dezső bírósági végrehajtó és járásbírósági irodasegéd­tiszt rehabilitálása tárgyában. 84 Minisztertanács hozzájárul ahhoz, hogy Mikovényi Dezső, illetve elha­lálozása esetén neje részére a X. fizetési osztály 3. fokozatának megfele­lő nyugdíj állapíttassák meg, s ez részére folyó évi október hó 1. napjától kezdődőleg folyósíttassék. 71. Igazságügyminiszter [képviseletében Pfeiffer Zoltán államtitkár]: eló'terjesz­ti javaslatát dr. Fekete Pál volt kiskunfélegyházi járásbíró özvegyének nyugdíj megállapítása tárgyában. 85 83 Az előterjesztés száma: 25 943/1945. IM E. Dr. Bajor László (1911-?) bíró, köztisztviselő. 1938-ban tette le az egységes bírói és ügyvédi vizsgát. Önálló ügyvédi gyakorlat után 1945 júliusától budapesti ítélőtáblai bíró, majd az Igaz­ságügyminisztériumba berendelt tisztviselő. Itt kezdettől fogva a minisztérium „egyik legfonto­sabb" ügyosztályán, a X. Népbírósági osztályon teljesített szolgálatot, illetve az előterjesztés idő­pontjában már annak vezetője volt. „Mint a népbírósági ügyosztály vezetője, annak az osztálynak az élén áll, amely az ország valamennyi népbíróságának, népügyészségének, valamint a Népbí­róságok Országos Tanácsának is legfőbb felügyeleti hatósága. Osztályvezetői és egyben felügyeleti helyzetében ekként bizonyos tekintetben felettese a felsorolt népbírósági szervek vezetőinek is." Ezért is tartotta szükségesnek és indokoltnak a miniszter az V. fizetési osztály 2. fokozatába való kinevezést. Dr. Szabó Imre (1912-1991). jogász, akadémikus. Diplomáját a prágai Károly Egyetemen sze­rezte. 1945-ben tette le az egységes bírói és ügyvédi vizsgát. Cseh, szlovák, orosz, német és fran­cia nyelven beszélt. 1945 júniusában nevezték ki az Igazságügyminisztérium Törvényelőkészí­tő ügyosztályára miniszteri titkárrá, 1948-1949-ben a Kodifikáció főosztály vezetője, 1949-től az ELTE professzora. Kiterjedt szakirodalmi munkásságot fejtett ki. 84 A 23 514/1945. IM E. számú előterjesztés szerint Mikovényi Dezsó'Kiskunfélegyházán szol­gált a Tanácsköztársaság idején Akkori magatartása miatt börtönbüntetésre ítélték, s állását elvesztette. 85 Az előterjesztés száma: 25 260/1945. IM E. Dr. Fekete Pál (1867-1935) bíró. 1910-1917 kö­zött Újvidéken törvényszéki bíró volt, 1917-től 1919-ig pedig a kiskunfélegyházi járási bíróság bí­rája. A Tanácsköztársaság alatt az igazságügyi népbiztos 1919. július 11-én a kiskunfélegyházi járásbíróságnál „a sürgős természetű peres ügyek" elintézésére alakított tanács elnökévé nevezte ki. Ekkori ténykedése miatt 1920-ban két évi börtönbüntetésre és hivatalvesztésre ítélték. A ké­sőbbiek során sem bíróként, sem ügyvédként nem dolgozhatott. 301

Next

/
Oldalképek
Tartalom