G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - Az ország gazdasági helyzete; javaslatok a válság elhárítására 25
Bevezetés közös választási felhívásában. A Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Gazdaságkutató Intézet és az egyes minisztériumok adatgyűjtései, elemzései ekkorra már meglehetősen pontos képet rajzoltak az ország veszteségeiről, gazdaságának állapotáról és az aggasztó szociális viszonyokról. 68 Ezeket a kérdéseket érintette a miniszterelnök Nemzetgyűlés előtt elmondott beszéde is. A szakirodalomból túlnyomórészt ismert adatokból csupán néhányat említünk az ország és azon belül a kormány helyzetének érzékeltetésére. A trianoni országterületre vetített háborús emberveszteséget 900 000 főre, a lakosság 9,9%-ára becsülték. 69 Ez, - a háborúban résztvevő országok közötti egyik legnagyobb veszteség, amely csaknem minden családot érintett -, az emberi tragédiákon túl azzal a következménnyel is járt, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés több területén munkaerőhiány keletkezett. A háború során elszenvedett anyagi veszteségekről a háborús károkról néhány hónappal később készültek el az összegzések. Ezek szerint a veszteség az 1944. évi becsült nemzeti vagyon 40,2 százaléka volt. 70 1938-hoz viszonyítva például az állatállománynak mintegy 60-70%-a (ezen belül a sertésállomány közel 83%-a!) kézieteket. DMB MT. JKV. AKÖTET, 313-314., 321-325., 474. és 485-487, illetve B KÖTET, 343-350, 370, 379-383, 593, 598, 607-609. és 616-617. 68 Az ország gazdasági helyzetének szisztematikus feltárása, a háborús veszteségek tételes számbavétele, a nemzeti vagyon veszteségeinek és az 1945 folyamán keletkező' nemzeti jövedelemnek a megállapítása, a katasztrofális pénzügyi folyamatok, valamint a soha nem látott államháztartási hiány okainak feltárása - elsó'sorban a békeelőkészítéssel kapcsolatban - már hónapokkal a Tildy-kormány megalakulása eló'tt elkezdó'dött. E munka eredményeként 1945 decemberére több ezer oldalnyi iratanyag állt a kormányzati szervek rendelkezésére. A Magyar Gazdaságkutató Intézet több publikált jelentése mellett feltétlenül említést érdemel többek között az Országos Gazdasági Tanács Jogügyi osztályának tanulmánya az ország gazdasági teljesítőképességéről és gazdasági téren elszenvedett veszteségeiről (PIL 283. fond, 10/305. ó'. e.) A18 gépelt oldalra terjedő', dátum és aláírás nélküli elemzés 1945 végén keletkezhetett, a szövegben ugyanis decemberi adatok is szerepelnek. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság felszólítására készült a Gordon Ferenc pénzügyminiszter nevével jelzett „memorandum" az ország pénzügyi és gazdasági helyzetéről (MOL XIX-J-l-k-[ 1945-1964]-SzU). A kilenc gépelt oldalra terjedő elemzést 33 oldal melléklet (statisztikai táblázatok és szöveges elemzés) egészítette ki. Az Országos Levéltár anyagában eddig sajnos csak hiányos és töredékes példányát sikerült megtalálni. A teljes dokumentum angol fordítását közli: FRUS, VOL. IV, 917-920. Amemorandumra épülve készült Gordon Ferencnek a kormány részére adott tájékoztatója az általános pénzügyi helyzetről, amelyet a minisztertanács 1945. december 5-i ülésén tárgyalt (lásd a 73. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját, továbbá lásd még e bevezetés 85-87. jegyzetét). A gazdasági és pénzügyi kérdéseket a béketárgyalásokra előkészítő bizottság 1946. január 15-én keltezett, nyolc gépelt oldalra terjedő jelentése, amelyet dr. Gratz Gusztáv, a bizottság elnöke írt alá, szintén figyelemreméltó megállapításokat tartalmaz (MOL XIX-J-1-u Gyöngyösi János iratai, Feljegyzések című dosszié, 24. doboz), 69 PIL 283. fond, 10/305. ő. e. OGT-tanulmány, 1. oldal. Valószínű, hogy az utóbb említett két tétel okozta, hogy a megadott szám lényegesen nagyobb, mint a szakirodalom által ma leginkább elfogadhatónak tartott 600 000 fő körüli veszteség. Vö.: STARK, 1989. 79-80. Leginkább az ő számítási módszerei és adatai tűnnek elfogadhatónak, de hangsúlyozni kell, hogy e téren - hiteles források hiányában - sok esetben csak becslésekre támaszkodhat a kutató. Tehát mindenki által elfogadott „végleges" adatok ma sem állnak rendelkezésünkre. Stark Tamás idézett munkájából kiderül, hogy egyes kutatók az utóbbi évtizedekben is 900 000-hez közeli számot tartanak elfogadhatónak. 70 PETŐ-SZAKÁCS, 1985.18. 26
