G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - Az ország gazdasági helyzete; javaslatok a válság elhárítására 25
Bevezetés veszett el. A vasúti és országúti hidak többségét lerombolták, a vasúti vonalaknak 30%-a elpusztult, a vasúti gördülő anyagnak több mint 80%-a elveszett, a hajóállományának pedig mintegy 95%-át Nyugatra hurcolták. Budapesten az épületek (középületek, ipari létesítmények, lakóépületek) 64%a sérült meg, s az épületeknek mintegy 30%-a teljesen használhatatlanná vált. A gyáripari termelőeszközök, különösen pedig a termelés újraindításához nélkülözhetetlen áru- és anyagkészletek terén a magyar gazdaságot ért - túlnyomórészt már a szovjet csapatok által okozott - veszteséget 1945 végén mintegy 6 152 millió (1943, december 31-i értéken számolt) pengőre becsülték. Ennek nagyságrendjét érzékelteti, hogy a Magyar Nemzeti Bankból és a többi pénzintézetből a nyilas-kormány, illetve a német hatóságok által elvitt mintegy 877 millió pengő értékű aranykészlet és külföldi fizetési eszköz, illetve az orosz katonai hatóságok által elvitt 9,3 millió pengőt kitevő érték, - amelyet pedig a nemzeti vagyont ért károk között ugyancsak jelentős tételként tartanak számon - a fenti összegnek alig több mint egyheted részét tette ki. 71 Egyrészt az anyagi veszteségek és a front átvonulása miatti bizonytalanság, másrészt a mezőgazdasági lakosság ellátásához szükséges iparcikkek hiánya, harmadrészt pedig a földreform negatív következményei (a belterjesen gazdálkodó közép- és nagybirtok felaprózása, a termelés szakszerűtlenné és szervezetlenné válása) miatt csökkent a mezőgazdasági termelés. A főbb mezőgazdasági termények hozama 1945-ben 20-80%-kal volt alacsonyabb, mint 1938-ban. 72 Az ipari termelés megindítását, majd elfogadható szintre emelését a termelési kapacitások tetemes veszteségei, illetve az anyag- és árukészletek (a forgótőke) fent említett szinte teljes pusztulása mellett akadályozta a fűtőanyagok (szén, olaj, benzin) hiánya, a munkáslétszám mintegy 35%-os (!) csökkenése, sőt vezetési és üzemszervezési hiányosságok, valamint a munkások teljesítményének csökkenése, a munkafegyelem és a munkamorál általános romlása is. 73 Az 1945/1946. gazdasági évben keletkező nemzeti jövedelmet ezért az 1938. évi 55%-ára becsülték, aminek ráadásul tetemes részét a jóvátételi kötelezettségek teljesítésére, illetve a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a Vörös Hadsereg ellátására kellett fordítani. 74 Ennek következtében a környező országokhoz képest is, de különösen Nyugat-Európával összehasonlítva (Romániával együtt) Magyarországon voltak a legalacsonyabbak az élelmiszer-fej adagok, miközben a lakosság jelentős része ruházati cikkeket és tüzelőt sem tudott beszerezni. 75 71 PIL 283. fond, 10/305. ő. e. OGT-tanulmány, 4-13. oldal és részben MOLXIX-J-l-k-[19451964]-SzU, Gordon-féle memorandum, 1. oldal. Apengoben kifejezett veszteségek 1943. december 31-i értéken számolt pengőben értendők. 72 PIL 283. fond, 10/305. ő. e. OGT-tanulmány, 2-4. oldal. 73 Uo. 10. oldal és MOL XIX-J-l-k-[1945-1964]-SzU, Gordon-féle memorandum, 1-2. oldal. 74 PIL 283. fond, 10/305. ő. e. OGT-tanulmány, 11. oldal. 75 Uo. 13-14. oldal és MOL XIX-J-l-k-[1945-1964]-SzU, Gordon-féle memorandum 1-2. oldal. Az élelmiszer-fejadagokra lásd: PETŐ-SZAKÁCS, 1985. 51. 27
