G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A kormány programja 20

Bevezetés mélyforgalom biztosítását nevezte.

61 Szükségesnek mondta vasútbiztosító zászlóaljak felállítását, a vasutasok munkafegyelmének növelését, de egyben a róluk való gondoskodást is. Az Újjáépítési Minisztérium feladataira áttérve hangsúlyozta, hogy továbbra is a közösség erejével fogják támogatni a munkások és a falusi kisemberek háborús kárt szenvedett lakásainak helyreállítást. Jelezte, hogy a háztulajdon közterheinek viselésével kapcsolatos jogi kérdésekkel is foglalkozni kíván a kormány.

62 A Minisztérium feladatai között az építésügy átszervezéséről és a közmunkakötelezettségról, illetve a munkaerő szervezett irányításáról is szólt. A Népjóléti Minisztérium feladatait ismertetve a programbeszéd kilátásba helyezte a társadalombiztosítás körének kiterjesztését, továbbá a szociálpolitikai juttatások kiszélesítését és bővítését,

63 szólt továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi helyzetének megszilárdításáról, és ennek előfeltételeként a munkaadók fizetési készségének szigorú intézkedésekkel való fokozásáról. A szociálpolitika egyik legnagyobb és legsürgősebben megoldandó kérdésének a hadigondozást nevezte. Fontosnak mondta a gyermekhalandóság növekedésének megakadályozását és a gyermekvédelem intézményrendszerének bővítését, a kórházak helyreállítását, sőt - Szőnyt, Karcagot és Orosházát említve - új kórházak létesítését.

64 A fenyegető gazdasági válság elhárítása érdekében szükséges pénzügyi, adóügyi, gazdasági, közellátási rendelkezések, továbbá az újjáépítés folytatását szolgáló tervek ismertetése után az előzőeknél szenvedélyesebb hangon szólt azokról a kérdésekről, amelyeket a legfontosabbaknak, illetve a legfájóbbaknak tartott. A hadifoglyok és deportáltak hazahozatala - mondotta - az egyik legfájóbb magyar kérdés, s a kormány egyik legfontosabb feladata. A beszéd e részének -természetesen érthető okokból - különösen feltűnőek az aránytalanságai. Miközben kemény szavakkal ostorozta a fasisztákat, akik mintegy egymillió embert hurcoltak el ágyútölteléknek, vagy deportáltak (beleértve ebbe azokat is, akik a nyilas propaganda hatására távoztak az országból), a Keletre elhurcoltak, illetve ott hadifogságban lévők számáról nem hangzott el adat. "Mindnyájan mély hálával fogadtuk nyáron a Szovjetunió nagylelkű gesztusát - folytatta beszédét -, amellyel ott lévő hadifoglyaink hazabocsátását rendelte el. Hazaszállításuk folyamatban van." Ez az állítás azonban 61

1945-ben a magyar vasutak a Vörös Hadsereg felügyelete alatt voltak, amely a vasutak feletti rendelkezési jogot csak október 24-én adta vissza a magyar hatóságoknak. A menetrend szerinti távolsági közlekedés 1946. január elsó' napjaiban állt helyre. Lásd erre vonatkozóan a 75. sz. jegyzőkönyv [99] és a 79. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját és az azokhoz fűzött jegyzeteket. 62 Lásd többek között a 75. sz. jegyzőkönyv [87] és [95], a 79. sz. jegyzőkönyv 81-82., a 81. sz. jegyzőkönyv 46., és a 83. sz. jegyzőkönyv 51. napirendi pontját. 63 Az ehhez szükséges pénzügyi eszközök egyáltalán nem álltak a kormányzat rendelkezésére, s ilyen értelmű rendelkezés nem is született. 64 ATildy-kormány idején a népjóléti miniszter csak a karcagi kórház létesítésére terjesztett bejavaslatot. Lásd a 70. sz. jegyzőkönyv [84] napirendi pontját. 24