G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A kormány programja 20

Bevezetés A kulturális politika terén a műveltségbeli egyenjogúság biztosítását, az ehhez szükséges anyagi, szervezeti, iskolázási, önmúvelési eszközök és intézmények megteremtését emelte ki.

55 Fontosnak mondta a magyar „nevelői rend" műveltségének elmélyítését, korszerűbbé tételét, egyszersmind azonban szabadságának, szellemi és anyagi függetlenségének megteremtését.

56 A sajtóügy irányítására és a sajtórendészeti feladatok ellátására újonnan létesített Tájékoztatásügyi Minisztérium feladata - folytatta beszédét - a kormány és az ország népe közötti kapcsolattartás javítása, annak a célnak a megvalósítása, hogy a belföld és a külföld egyaránt tájékoztatást kapjon az ország valós helyzetéről. A parasztsággal kapcsolatos politikai jellegű feladatok között említette a földreform gyors befejezését, egyben a végrehajtás során elkövetett túlkapások megszüntetését. A Kisgazdapárt korábbi törekvésének megfelelően kilátásba helyezte a földműves lakosság gazdasági érdekképviseletének ellátására hivatott szerv létrehozását.

57 Ugyancsak fontosnak nevezte a mezőgazdasági termelő és értékesítő szövetkezetek kiépítését az egész országban.

58 Az iparügy terén az iparjogi és iparpolitikai reformok előkészítését emelte ki. „Az új ipartörvénynek szabályoznia kell a munkajogot, a munkakötelezettséget, tekintetbe kell vennie az államosítási törekvéseket és a racionalizálási szempontokat. Lehetővé kell tenni a fokozottabb állami ellenőrzést."

59 A Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium feladatairól szólva „a mértéktelen haszonvágy leküzdése céljából" kilátásba helyezte a kereskedelmi iparjogosítványok felülvizsgálatát, de megígérte a kereskedelmi és iparkamarák önkormányzatának helyreállítását, a választások megtartásának engedélyezését is.

60 Végül említést tett a külkereskedelmi kapcsolatok bővítéséről. A közlekedésügyi kormányzat legfontosabb feladatának, különös tekintettel a tél közeledtére, illetve a lakosság elemi igényeinek kielégítésére, a vasúti forgalom biztosítását, az élelem, a szén és a nyersanyagok szállítását, valamint a munkásvonatok közlekedését, és lehetőség szerint az általános sze55 Itt nyilván a dolgozók iskoláinak és a szabadműveló'dés intézményrendszerének kiépítésére, továbbá a könyvtárügy fejlesztésére vonatkozó tervekre utalt. Lásd 70. sz. jegyzőkönyv [36][38], illetve [40] és a 78. sz. jegyzőkönyv 20. napirendi pontját valamint az ezekhez kapcsolódó mellékleteket. 56 Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban csak néhány bátortalan kezdeményezés történt a Tildykormány időszakában. 57 A földreform lezárását szolgáló intézkedésekkel és a mezó'gazdasági érdekképviselet ügyével később, a Nagy Ferenc kormány idején tudott érdemben foglalkozni a minisztertanács. 58 E kérdés hosszú időn keresztül az újonnan létesített Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium és a többi érintett tárca közötti hatásköri viták témája volt. Lásd pl. a 71. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját. 59 Ilyen átfogó ipartörvény sem ekkor, sem később nem született, de az állami ellenőrzésre és beavatkozásra irányuló szándék már a Tildy-kormány idején is sok vonatkozásban érvényesült. Lásd többek között az ipari anyaggazdálkodás centralizálására, valamint a bányák állami kezelésbe vételére vonatkozó rendelkezéseket. 60 Az utóbbiról később, a Nagy Ferenc kormány idején rendelkeztek. 23