G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A kormány programja 20

Bevezetés János külügyminiszter küszöbönálló prágai látogatására.

49 Ezt követően a kormány külpolitikája legfőbb feladatának a békekötésre való felkészülést jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kész a dunai térségben élő nemzetekkel a legszorosabb gazdasági együttműködésre, szakít az imperialista politikával, nem igényel előjogokat a Kárpát-medencében, de reméli, hogy szomszédai is hasonló politikát folytatnak. Kifejezésre juttatta, hogy a magyar kormány a békekötésben rögzítendő határok tudomásulvétele mellett ragaszkodik a határokon kívül élő magyarság nemzetiségi jogainak biztosításához.

50 A belügyi igazgatás feladataira áttérve mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy - elismerve és megköszönve a társadalmi és politikai szervezeteknek a háború utáni helyreállításban játszott szerepét - most már minden erővel biztosítani kell a teljes rendezettség állapotát. Hangsúlyozta, hogy „erős központi kormányzat mellett jól és fegyelmezetten működő állami, közületi és rendészeti apparátus biztosíthatja egyedül az újjáépítő munka sikerét." A belügy- és az igazságügyminiszter, valamint a Nemzetgyűlés bizottságai közös feladataként határozta meg a közjogi és alkotmányjogi reformok kidolgozását.

51 A Kommunista Párt felfogásának megfelelően éles szavakkal ostorozta a közigazgatási apparátusban, különösen vidéken, még mindig meglévő reakciót, amely ellen kemény harcot hirdetett.

52 Elsősorban szintén a baloldalnak szólt az árdrágítók és feketézők tevékenységének letörésére, valamint a korrupció kiirtására vonatkozó ígéret. Akisgazdapárti képviselőknek szánt gesztusként viszont beszélt a polgárok élet- és vagyonbiztonságának javításáról, és megígérte, hogy véget fognak vetni a rendőrség munkájában megnyilvánuló túlkapásoknak.

53 A honvédelmi tárca legfontosabb feladataként a hadsereg demokratikus szellemének biztosítását, valamint a hadsereg létszámának csökkentését, a leszerelt tisztek elhelyezéséről való gondoskodást jelölte meg.

54 Az igazságügyi kormányzat legfontosabb feladatának a magyar jogrendszer demokratikus átalakítását nevezte. 49 Bővebben lásd alább a bevezetésnek a magyar-csehszlovák tárgyalásokra vonatkozó fejezetét. Lásd továbbá a 71. sz. jegyzőkönyv 9., és a 74. sz. jegyzőkönyv 46. napirendi pontját és az azokhoz kapcsolódó mellékleteket. 50 A békeelőkészítés terén a Tildy-kormány idején szinte semmi érdemi lépés nem történt. A később, 1946 nyarán készült, és a párizsi békekonferencia résztvevőihez eljuttatott dokumentumok azonban az itt vázolt elveket követték. 51 Az e vonatkozásban hozott legjelentősebb döntés a királyság intézményének megszüntetése és a köztársasági államforma bevezetése volt. Lásd a jelen bevezetés erre vonatkozó fejezetét, valamint a 82. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját és az ahhoz tartozó mellékletet. 52 A B-listázás tervezett bevezetésére utalt. Lásd a 71. sz. jegyzőkönyv 51. napirendi pontját. Az erre vonatkozó rendelkezés azonban csak később, a Nagy Ferenc kormány idején született meg. 53 A rendőrségnél tapasztalható korrupcióval és a rendőrség túlkapásaival azonban egyáltalán nem foglalkozott a kormány. 54 Bővebben lásd: DMB MT. JKV. B KÖTET 438-439, és 465-469, valamint SZEB JKV., 101-105. A Tildy-kormány idején a minisztertanács nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. 22