G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A kormány programja 20

Bevezetés rambeszédet a minisztertanácsnak előzetesen meg kellett volna beszélnie és jóváhagynia. Ez azonban a november 29-én tartott minisztertanácsi ülésen csak részben valósulhatott meg, mert a miniszterelnök addigra még nem tudta megírni a teljes szöveget. Hangsúlyozta, hogy az egyes miniszterek által kifejtett elképzeléseket elfogadja, legfeljebb a leírt szövegek szűkítésére lesz szükség. Szakasits Árpád kérésére röviden ismertette a beszéd külpolitikai részét, amivel kapcsolatban mindössze a Romániához való viszony és a Szent­székkel való kapcsolat-felvétel kérdése váltott ki némi vitát. Szóba került még a miniszterelnök-helyettesi tisztség létesítése és a bányák államosítása is. Rákosi Mátyás szükségesnek tartotta volna a szovjet-magyar gazdasági szer­ződés érintését, a miniszterelnök azonban - főként a nyugati tiltakozásra és a Nemzetgyűlés „tapasztalatlanságára" hivatkozva - nem kívánta ezt vita tárgyává tenni. Az ülésen a fenyegető gazdasági válságról, az ország közál­lapotairól - legalábbis a jegyzőkönyv szerint - nem esett szó. 47 A miniszterelnök parlamenti programbeszéde a következő napon, november 30-án, pénteken hangzott el. 48 A bevezetőben kijelentette, hogy vége az ideig­lenesség időszakának, kormánya a nemzet egyetemének kormánya, amely egy tiszta és demokratikus választás után összeülő Nemzetgyűlésnek mutat­kozik be. Leszögezte, hogy a Nemzetgyűlés teljes jogú, amely hivatott és jo­gosult minden nagy nemzeti kérdés megválaszolására. A kormány pedig lát­ja a nemzet különböző rétegeinek problémáit, tudja a kérdések megoldásá­nak módját, és megteremti az eszközöket, amelyek a megoldást biztosítják. A programbeszéd gerincét az egyes miniszterek által írt szöveg alkotta. Ebből következett, hogy nem állt össze egységes egésszé, legfeljebb annyiban, hogy a kisgazdapárti miniszterek éppúgy kerülték az ország külpolitikai helyzetéből, korlátozott szuverenitásából eredő kényes kérdések felvetését, mint a baloldali pártok képviselői. A beszéd külpolitikai része az indokoltnál lényegesen optimistább volt, s a magyar-csehszlovák viszonyt kivéve a meglévő feszültségek elfedésére töre­kedett. Tildy elsőként említette a Szovjetunió bizalmának megszilárdítását és a vele kiépítendő gazdasági és kulturális kapcsolatok megalapozását, de szükségesnek mondta kapcsolatok újbóli kiépítését a nyugati demokráciák­kal is. Különös jelentősége van annak - folytatta beszédét - hogy a szomszéd népekkel való viszonyunk rendeződjék. A Romániával kialakított kapcsolato­kat „fejlődőképes"-nek minősítette, de azért utalt a magyarellenes megnyilvá­nulásokra is. Ausztriával és Jugoszláviával a kapcsolatokat jónak mondta. Jugoszlávia vonatkozásában nyugtázta, hogy az ottani magyarság, a kezde­ti nehézségek ellenére, szabadon élheti népi életét. A jószomszédi kapcsolatok Csehszlovákiával való megteremtésére irányuló törekvésről viszont megál­lapította, hogy eddig az nem járt eredménnyel. Kemény szavakkal illette a csehszlovák kormány magyarellenes intézkedéseit, és egyben utalt Gyöngyösi 47 72. sz. jegyzőkönyv [1] napirendi pont. 48 NN, 21-50. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom