Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)
OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)
elkövetett erőszakos, ártó cselekedeteit, emberöléseit és visszaadja neki Scenthgotharth, Chegue, Zazsciluas nevű falut, valamint összes egyéb örökölt és szerzett birtokát. — Az oklevél János magister fehérvári (Albensis) prépost, alkancellár, Kukulleu-i főesperes keze által kelt. Eredeti, hártyán, függőpecsét töredékeivel, Wass cs lt (DF 252697). — Ái az erdélyi káptalan 1322. január 1-ji (417. sz., DF 252698), I. Károly király 1324. március 31-i (481. sz., DF 252890), Zsigmond király 1422. május 27-i (DF 252899) oklevelében, említése István erdélyi vajda 1345. október 1-ji (DF 252893) oklevelében, mindegyik a Wass cs lt-ban. • Közlés: Katona VIII. 437—438 (töredékesen). — CDHung VII172. 296—297. — Ub I. 354 (újkori másolatból, hibákkal). — DIR C, veacul XIV, vol. II. 23—24, 348—349, 411 (román fordításban is, hasonmással), • Regeszta: AOkl VI. 322. sz. 414. [1321.] december 8. (Avinione, VI. Id. Decembris) XXIII. János pápa Tamás fia: Chama gyulafehérvári (AlbTr) kanonoknak, (az óbudai Szt. Péter-egyház prépostjának), királyi tanácsosnak. I. Károly kérésére, érdemeire való tekintettel, az erdélyi egyházban kanonoki javadalmat adományozott neki, (de azzal a kötelezettséggel, hogy a váradi, pécsi, győri, esztergomi, veszprémi és zágrábi kanonokságról és prebendáról lemond). Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt. • Közlés: Theiner: MonHung I. 478. — MonVespr II. 41. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 24 (román fordításban). • Regeszta: Mollat IV. 14827. sz. (a zárójelben adott többlettel). — AOkl VI. 337. sz. (a többletszöveggel). 415. [1321.] december 8. (Avinione, VI. Id. Decembris) XXII. János pápa utasítja (Ágoston) Zagrab-i és (Ivánka) Warad-i püspököt, valamint (László) Titul-i prépostot, hogy Miklóst az [erdélyi] fehérvári (Albensis) egyházba kanonokként fogadtassák be. Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt. • Közlés: Theiner: MonHung I. 478. • Regeszta: Mollat IV. 14827. sz . _AOkl VI. 338. sz. 416. 1321. Teofil prépost és az esztergomi (Strigoniensis) egyház káptalana bizonyítja, hogy Farkasius fia: Tamás (m) királynéi tárnokmester, szerémi (Sirmiensis), Bach-i és Orod-i ispán, akit ügyvédjei: Kych fia: Benedek comes és János magister nótárius képviseltek, kérlelésüknek engedve visszaadta Draa-i Tamás hűtlenségbe esett fiainak: Albertnek és Petheu-nek az I. Károly király által neki adományozott korábbi birtokaik közül Lomperth és Ilswa nevű Karazna vármegyei, valamint Mayod nevű Belzenuk [!] vármegyei jószágukat. Tette ezt annak ellenére, hogy ők és Miklós nevű testvérük Trinchin-i Máté magisterhez csatlakozva a király ellen harcoltak és elpusztították Tamás magister Zechan nevű birtokát és tartozékait, ahol égettek, gyilkoltak és a nőkkel erőszakoskodtak. Ennek viszonzásaként Albert és Petheu bárhol fekvő egyéb birtokaikat, de különösképpen a Neugrad vármegyei Draa, Dolyan, Raros, Ztrugua és Ztrachyn nevű jószágaikat maguk részéről is átengedték Tamás magisternek és örököseinek. —Az oklevél János magister olvasókanonok keze által kelt. — Hátlapján közel egykorú kézzel: Super admissione possessionis Draa. Eredeti, hártyán, alul ABCD chirografummal és függőpecséttel, DL 2066. • Közlés: AOkm I. 640—642. • Regeszta: DIR C, veacul XIV, vol. II. 1. — AOkl VI. 380. sz.
