Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

Both fia: János, másrészről Colosakna villicusai: Vencezlaus és Péter egybehangzó kérésére hűséges familiárisai: Cheh (d) Jakab Colos-i ispán és udvari papja (clericus domus nostre): Cheh István magister útján határjárással elkülöníttette a Colosakna-iak Ozuer nevű erdejét az említett Zowath-i nemesek erdeitől, és a mindenkori Colos-i ispánok köteleségévé tette, hogy a most átadott erdőt, a jelenlegi határok között, az ottani népesség használatában mindenkivel szemben védjék meg. — A határjárás szövege: Quarum metarum cursus sic distinguitur, videlicet primo due mete terree supra montem ville a parte ville Zowath in margine ipsius silve incepissent, que a parte meridionali tendebant versus septentrionalem in ipsam silvam, quarum una sequestrabat a parte orientali silvam Ioannis prenotati, a parte vero occidentali separabat ipsam silvam Ozuer vocatam. Deinde tendebant versus partém septentrionalem. Ibi fuerunt due mete terree, que tendebant ad unum monticulum Kezbercz vocatum regredientes versus partém septentrionalem in ipsa silva, quarum una a parte occidentali separabat silvam Ioannis sepedicti a silva Ozuer vocata. Deinde tendebant versus partém septentrionalem extra ipsam silvam, ubi mete ipsius Ioannis terminarunt. Deinde regrediendo versus occidentem in margine ipsius silve fuerunt due mete terree, que ascendebant supra ultra ipsam silvam versus meridiem, quarum una a parte occidentali [!] sequestrabat ipsam silvam Ozuer vocatam, a parte vero occidentali [!] separabat silvam nobilium de Zowath predictorum. Deinde procedendo supra versus meridiem fűit una meta terrea tendens versus meridiem. Deinde tendendo supra in margine ipsius silve una meta terrea, que a parte occidentali [!] sequestrabat silvam Ozuer vocatam, a parte vero occidentali [!] silvam nobilium de Zowath sepedictorum. Deinde pergendo versus meridiem in vertice ipsius montis fűit iterum una meta terrea, ubi ipse mete terminabant. — Az átíró oklevél hátlapján XVI. századi írással: Zoouat keózeótt, Kallyan keózeótt... melly határért egyentelenseg indultatott. Az pechetes leuelnek massa. Ái a kolozsmonostori konvent 1469. július 64 oklevelében, mely XVI. századi egyszerű, de hiteleshelyi másolatban maradt fenn, Suky cs lt (DF 255259). • Regeszta: AOkl III. 239. sz. 196. 1312. április 19. (Posony, f. IV. a. Georgii mart.) István fráter a pozsonyi konvent guardiánja bizonyítja, hogy Nemes (nobilis dictus) János magister, Clus-i főesperes és Benedek erdélyi püspök protonótáriusa — nehogy távollévő püspökének e követelésből később valami kára származzék — tiltakozott és elutasította Gentilis bíboros, volt magyarországi pápai legátus megbízottjának: Homboth/Hamboth comes pozsonyi polgárnak azt a követelését, hogy az ura nevében a legátus számára általa lefizetett 370 budai súlyú márka és 100 fertő finom ezüst után még tizedet is adjon. Eredeti, nedvességtől megrongálódott hártyán, hátlapján mandorla alakú befüggesztett pecsét nyomával, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277238). • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. I. 200—201, 396—397 (román fordításban is, április 20-ra keltezve). • Regeszta: ErdKLt 65. sz. (április 18-ra keltezve). — RegSlov I. 983. sz. — AOkl III. 270. sz. 197. 1312. április 19. (f. IV. p. Iubilate) Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyházának káptalana előtt Vrkund fia: János comes a Zarkad, Felgerend és Tordalaka nevű földek miatti perében, a békesség kedvéért és rokoni érzelmekből kiegyezik Gerend-i Péter comes