Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

fiának: Lászlónak adták feleségül. Kimondották azt is, hogy ha a felek alább felsorolt rokonai vagy serviensei közül valaki a másik felet újból háborgatná e gyilkosságok miatt, az illető bajvesztésen maradjon (in facto duelli convicatur). — Pál fiainak és Rezege-i Sándornak a rokonai és serviensei: Tiuissy-i István, Beke fia: Miklós, György fia: János, Jakab fia: Dobó, Pál fia: Imre, Mog fiai: László és János, Cantor (d) Miklós fia: János, Cantor (d) István fia: Mihály, Márton fia: János, Simon, Apród (d) Miklós, János fia: Pál. — Myko fia: Péter rokonai és serviensei: Margyta-i Dénes fiai: János és György, Fábián fiai: Fábián, László, János, Miklós, Tamás és Jakab, Zuna-i János, Myko fia: Miklós és fiai. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 30627. 847. 1335. július 4. (IV. d. oct. Ioh. bapt.) Az erdélyi káptalan előtt Pál fráter nándorfehérvári (Albensis de Nandur) püspök nevében Angelus fráter Desuar-i perjel nyugtatja Mikud bán fia: János magistert annak a 120 budai márkának a teljes megfizetése felől, melyet a király oklevele értelmében (834. sz.) különböző időpontokban részint készpénzben, részint pedig becsértékben tartozott a püspöknek fizetni. — Hátlapján azonos kézzel: Pro magistro Iohanne filio Nicolai filii Mikud bani super solutione centum et viginti marcarum ad rationem Budensem expeditoria. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét nyomával, DL 288897. • Közlés: CDHung VIII/4, p. 132. — Kurz: Magazin 1/1844. 184. — Ub I. 468—469. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 350—351 (román fordításban). 848. 1335. július 8. (Bude, in quind. Nat. Ioh. bapt.) Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán az erdélyi egyház káptalanának. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Deuecher-i András vagy Lőrinc fia: Péter a Zonuk vármegyei Rona birtokot, mely a Nagyszamos mellett (iuxta fluvium Somus maiorem) fekszik és Mihály fia: Simontól bírói úton került a kezére, körülhatárolás után iktassa Pagan (d) István magisternek, az esetleges ellentmondókat pedig idézze színe elé. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1335. szeptember 28-i jelentésébe (861. sz.), Wesselényi cs bp-i lt: DL 105382. 849. 1335. július 9. (Bude, dom. p. oct. Petri et Pauli ap.) András erdélyi püspök az erdélyi nemesség összességét (universitas) képviselő Dénes fia: Tamás magisterrel és Jara-i Pascha comes-szel egyetértésben részletesen szabályozza a tizeddel, a tizedszedés módjával, a dézsmák bérlésével vagy megvásárlásával kapcsolatos vitás kérdéseket, valamint a főesperesek bíráskodási jogkörét és ennek gyakorlását a következőképpen: A püspöki tizedszedő, a megyés ispán (comes parochialis) tanúbizonyságának jelenlétében, a falu bírájával közösen november 11-ig (usque ad Martini conf.) köteles a rovást elvégezni és a [rováspálca] egyik felét a bírónál hagyni. Aki a tizedét február 2-ig (usque ad Purif. virg.) nem fizeti ki, első alkalommal kepénként egy dénár, második alkalommal két, harmadik alkalommal pedig három márka büntetést fizessen, melynek 2/3 része a megyés ispánt, 1/3 része pedig a tizedszedőt illesse. Tizedügyben a főesperes senkit sem sújthat egyházi tila-