Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

292 1334. május 25. Iklod-i László fia: Beke, illetve Mykehaza-i Miklós fia: Myke, vagy Zenthegywd-i Wos (d) Miklós határolja körül Apa fiai: Miklós, Gergely és Jakab Beud, Apanogfalwa, Malun, Deche és Banatheluke nevű (Zonuk vm) birtokát és iktassa be őket azokba. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1334. június 2-i oklevelébe (808. sz.), DL 30370, 36941. Az átíró oklevél (808. sz.) hiteleségével kapcsolatosan felmerülő gyanú érinti a parancslevelet is. Ezt a gyanút tovább fokozza, hogy a parancslevél keltezési helye (Temesvár) nehezen lenne beilleszthető a Nápolyból márciusban hazaérkezett király valóságos itinerariumába. Vö. Sebestyén 37. 806. 1334. május 25. (in vig. Corp. Chr.) Az erdélyi egyház káptalana I. Károly királynak. 1334. március 18-i parancsára (800. sz.) Mera-i Miklós és Deuecher-i András királyi ember, István karbeli pap káptalani tanúbizonyság jelenlétében április 20-án (IV. f. a. Georgii mart.) István magister részére az alábbi módon járta meg a Külső-Szolnok vármegyében (in cttu de Zonuk exteriori), az Almás folyó mellett fekvő Scenthmihaltelke és Scenthmariaazuntelke birtok, valamint a hozzájuk tartozó földek határát: Meta et terminus possessionum Scenthmihaltelke et Scenthmariaazuntelke nuncupatarum, quarum quidem possessionum mete et termini sub una conclusione et sine aliquali distinctione et separatione ab invicem continerentur, inciperent et incoarentur circa fluvium Almas infra molendinum Petri fabri iuxta quandam parvam insulam, et ibidem iuxta eandem insulam erexissent et posuissent duas metas terreas et novas. Deinde et ab illis duabus terreis metis et novis transitus fieret et progressus ac extensio inter duos montes per quandam vallem, que quidem vallis extenderet se et ab ilia valle ascensus fieret supra quendam montem Kopus nuncupatum, et in eodem monte erecte et facte fuissent due alie nove mete terree. Et abinde procederetur et iret per unam viam, que dicitur Kendurmalberche, et in vertice seu cacumine erexissent seu fecissent similiter alias duas novas metas terreas. Et ab illis metis procederetur et iret usque ad unum verticem montis, et in eodem vertice due mete simili modo nove et terree erecte et facte fuissent. Et ab illis vero metis descenderet per Kendermalberche nuncupatum infra vallem Kendermal, et in eadem valle due mete terree et nove erecte fuissent. Demum et abinde in fine Kendermalberche et ibidem erexissent et fecissent duas metas similiter terreas et novas. Et ab illis procederetur in summitate et cacumine Kendermalberche inter possessiones Zuthur et Scenthmariaazuntelke nuncupatas, inter quas due mete terree et nove fuissent facte et erecte. A capite vero vertice seu cacumine Kendermalberche iret et procederetur usque ad Bercheberche, et ibidem erecte fuissent et facte due mete. Et abinde procedendo ulterius per ipsum Bercheberche erexissent duas metas. Deinde vero iuxta transitum vie Neech nuncupate per Bercheberche posuissent et élevassent [?] duas metas. Et ab illis in eodem Bercehberche, qui satis in longum extenditur et longum spatium occupât per aliqua media procedendo, duas metas erexissent. Ulterius vero in progressu et protensione eiusdem Bercheberche similiter duas metas, et ab ipso Bercheberche transeundo, ubi invenitur et iungitur ad Beneaia, erecte fuissent due mete. Abinde vero Beneaiaberche, que quidem Berch distingit et separat a parte septentrionali versus Sanctum Michaelem et ad Scenthmariaazuntelke, et iuxta illam duas metas fecissent et erexissent. In capite vero Beneaiaberche a parte septentrionali pertineret et iungeretur ad Sanctum Michaelem et ad Scenthmariaazuntelke, ab alia vero parte versus meridiem iungeretur ad Almasmunustura, ubi duas metas erexissent. Deinde vero per Beneaiaberce [!] et per Bercheberce supradictum