Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

és Kybuzd-i [?] Dees [?] fia: Tamás özvegyének leánynegyede fejében a János magister fehérvári (Albensis) főesperes és általános helynök előtt 1329 óta folyó per során, de a kikötött egy év leforgása alatt a birtokot sem Adorján comes, sem pedig a többi Gald-i rokon nemes nem váltotta vissza. Ái az erdélyi káptalan 1335. augusztus 19-i oklevelében (854. sz.), DL 29118. • Regeszta: AOkl XVII. 409. sz. 783. 1333. augusztus 29. (dom p. Bartholomei ap.) Az erdélyi egyház káptalana Simon erdélyi alvajdának. 1333. július 26-i kérésére (781. sz.) Nakas (d) Miklós, Tholdalad-i nemes, vajdai ember, Domokos, a Sarpathak-i pap, káptalani kiküldött tanúbizonysága mellett, Moruch-i Márton fia: János ispánt augusztus 27-én (in oct. Stephani reg.) Ws falubeli részbirtokán megidézte az erdélyrészi nemesek legközelebb tartandó közgyűlésére Tamás erdélyi vajda, vagy az ő távolléte esetén Simon alvajda elé. — Hátlapján azonos kézzel: Nobili viro Symoni vicewayuode Transsilvano amico suo. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét és caput sigilli töredékével, Bánffy cs nemzetségi lt (DF 260599). • Közlés: BánfOkl I. 77—78. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 302-303 (román fordításban). • Regeszta: AOkl XVII. 410. sz. 784. [1333. augusztus 31. előtt] Erzsébet, Magyarország királynéja Gola magister Volko-i alvárnagynak, Karazna-i ispánnak és az ottani szolgabíráknak. Districtusának lakói körében tartson vizsgálatot arról, hogy az ottani Ponith nevű birtok Chahal-i Péter fia: János vagy apja: Péter (szerzeménye-e), vagy pedig nagyapjáról: Ábrahámról, illetve elődeiről szállott-e reá. Tartalmi ái Gola magister 1333. augusztus 31-i jelentésében (785. sz.). • Regeszta: AOkl XVII. 413. sz. 785. 1333. augusztus 31. (Nogfolu, f. III. p. Decoll. Ioh. bapt.) Gola magister Volko-i alvárnagy és Karazna-i ispán, valamint szolgabírái Magyarország királynéjának: Erzsébetnek. Parancsára (784. sz.) elvégezték a vizsgálatot kerületük (in nostro districtu) nemesei körében, és megállapították, hogy Ponith birtok Chahal-i Jánosnak örökjogú, régi jószága, mely elődeitől és Ábrahám nevű nagyapjáról (ab avo) szállt apjára: Péterre, majd rá, nem pedig a hűtlen bárók foglalása révén (nec preter occupationem baronum infidelium). — Hátlapján azonos kézzel: Nobilissime domine eorum Helysabeth dei gratia regine Vngarie. Eredeti, hártyaszeleten, hátlapján három befüggesztett pecsét nyomával, DL 40650. • Regeszta: AOkl XVII. 415. sz. 786. 1333. szeptember 29. (Dewa, in Mich. arch.) Márton, Hunyad vármegye ispánja és Dewa-i várnagy, valamint szolgabírái: Aran-i István és Keresztúri (de Sancta Cruce) Pál fia: Péter bizonyítják, hogy Bere fia: György, Hasdath-i nemes, Hasdath birtok harmadrészének hatodáért előttük perbe hívta Simon fiait: Imrét, Mátét és Pétert, János fiait: Istvánt és Jánost, Simon fiait: Miklóst és Jakabot, István fiait: Mihályt és Miklóst, szintén Hasdath-i nemeseket, örökjogára hivatkozva. Jóllehet az alperesek az ispán korábbi döntése szerinti időpont-