Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

642. 1329. április 7. előtt (f...a. Iudica) A vasvári (de Castroferreo) Szt. Mihály arkangyalról nevezett káptalan Tamás magister 1329. április 2-i kérésére (640. sz.) és serviense: Bunch fia: Lőrinc magister bejelentése alapján bizonyítja a Dénes fia: István magister Wywar-i várnagy és testvére: Tamás magister között létrejött megállapodást. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét és caput sigilli töredéke, Bánffy cs nemzetségi lt (DF 260593). • Közlés: BánfOkl I. 61—62. 643. 1329. április 8. (in Alto castro, III. d. f. V. p. Letare) Pál országbíró bizonyítja, hogy Elefanth-i Deseu magister (m) Sebeswar-i várnagy ama panaszára, miszerint Ewsy-i András fia: Mátyás 1328. február 13-án (in Esto mihi) fegyveres kézzel Kwblus-i Peteu, Ahton-i Lőrinc és Zalazygh-i Domokos nevű serviensei szállására rontott, őket megölte és 100 dénármárka készpénzét (centum marcas promtorum denariorum suorum) elrabolta tőlük, baj viadal útján való bizonyítást rendelt el, de amikor a bajvívók [1329.] április 6-án (f. V. p. Letare) harci fegyverzetben, lóháton kiálltak a király színe elé, a felek, bárói és nemesi bírótársai közvetítésével, kiegyeztek egymással. Eszerint Deseu magister, aki az erdélyrészi Koloz-i Szűz [Mária]-monostor konventjének ügyvédvallólevele alapján (641. sz.) Kwblus-i Peteu fia: Miklóst és testvérét: Istvánt, Ahton-i László fia: Adorjánt, nevezett néhai Lőrinc testvérét is képviselte, kijelentette, hogy meggyilkolt serviensei vérdíját nem követeli, csupán kárainak megtérítését. Ewsy-i András fia: Mátyás viszont, testvéreivel (fr. u.): István magister Warad-i préposttal egyetértésben, Mykola nevű Byhor vármegyei zálogos birtokukat, mely János fia: Gwren-ről szállott reájuk, a jószágra vonatkozó oklevelekkel együtt az elrabolt pénzösszeg fejében örökre átengedik Deseu magisternek. Ha azonban május l-jén (in oct. Georgii mart.) Simon királyi ember a Warad-i káptalan tanúbizonyságának jelenlétében nem iktathatná be őt e birtokba, akkor az alperes június 9-én (II. d. oct. Ascens. dom.) két hasonló értékű jószágot tartozik Deseu magister kezébe adni. A Mykola-ra vontakozó oklevelek kiszolgáltatásának határideje pedig június 18. (in oct. Penth.). Az ekkor eltitkolt és át nem adott oklevelek Deseu magisterrel szemben érvényteleneknek tekintendők, ezek ellene vagy utódai ellen később fel nem használhatók, az ezt megkíséri őt a patvarkodóknak kijáró büntetéssel sújtják. András fia: Mátyás és István prépost arra is kötelezték magukat, hogy az átengedett birtokon kívül még 70 márkát is fizetnek Deseu magisternek cseh, bécsi széles és budai báni, illetve királyi garasokban (in grossis Boemicalibus, vei latis Viennensibus, aut banalibus, regalibus nunc currentibus ad numerum Budensem), mégpedig június 18-án (in oct. Penthec.) 24, július l-jén (in oct. Nat. Ioh. bapt.) és augusztus l-jén (in oct. Iacobi ap.) 23-23 márkát. Az első részlet elmulasztása esetén az alperesek bírságot fizetnek, a második alkalommal az előbbinek kétszeresét, a harmadik időpont be nem tartása esetén pedig András fia: Mátyást hatalombaj vesztésben marasztalják el. A fenti megegyezés értelmében Deseu magister Ewsy-i András fiait: Mátyást és István prépostot, Iwanka fia: Miklós fiait: Lászlót és Jánost, Imre fiait: Miklóst, Pétert, Barrabást és Lászlót, valamint Sexe fia: Miklóst a gyilkosság következményei alól menteseknek jelentette ki és szavatosságot vállalt magára és utódaira az áldozatok rokonainak esetleges későbbi keresetével szemben. Eredeti, hártyán, hátlapján pecsét nyomával, DL 2536. • Közlés: AOkm II. 391—393 (formulás részek kihagyásával). — DIR C, veacul XIV vol. II. 272—275 (román fordításban).