Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)
OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)
Eredeti, regisztrumbejegyzés. Vatikáni lt. • Közlés: Theiner: MonHung I. 513. — Hurmuzaki 1/1. 600—601. — TSzle 7/1964. 550—551 (Györffy Gy.). • Regeszta: Ub I. 410. — Mollat VI. 29666. sz. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 212. — Táutu: Fontes, series III, vol. VII, tom. II. 184. — AOkl XI. 59. sz. 589. 1327. február 1. (Avinione, Kai. Februarii) XXII. János pápa Tamás erdélyi vajdától az eretnekségek magyarországi terjedésének megakadályozására kiküldendő inkvizitorok támogatását kéri az 587. sz. alattival azonos szövegű levélben. Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt • Közlés: Theiner: MonHung I. 513. — Hurmuzaki 1/1. 600—601. • Regeszta: Ub I. 410. — Mollat VI. 29667. sz. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 212. — Táutu: Fontes, series III, vol. VII, tom. II. 184. — AOkl XI. 60. sz. 590. 1327. február 1. (Avinione, Kai. Februarii) XXII. János pápa Bazaras havasalföldi (Transalpino) vajdától az eretnekségek magyarországi terjedésének megakadályozására kiküldendő inkivizitorok támogatását kéri az 587. sz. alattival azonos szövegű levélben. Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt. • Közlés: Theiner: MonHung I. 513. — Hurmuzaki 1/1. 600—601. — TSzle 7/1964. 550—551 (Györffy Gy.). • Regeszta: Ub I. 410. — Mollat VI. 29667. sz. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 212. — Táutu: Fontes, series III, vol. VII, tom. II. 184. — AOkl XI. 61. sz. 591. 1327. április 27. (V. Kai. Maii) I. Károly király az erdélyrészi Tolmach-i Corrard fia: Nikolaus magister kérésére, Tamás erdélyi vajda jelentése alapján, a főpapok és bárók tanácsából új pecsétje alatt megerősítve átírja régebbi pecsétje alatt 1322. augusztus 5-én kelt privilégiumát (438. sz.). — Az oklevél Endre magister fehérvári (Albensis) prépost, alkancellár keze által kelt. — Méltóságsor: Boleszláv esztergomi és László fráter kalocsai érsek, királyi kancellár; János nyitrai, Benedek Chanad-i, Miklós győri, György szerémi, László pécsi, Iwanka Warad-i, Lőrinc Wac-i, Péter fráter boszniai, András erdélyi, Herricus Wezprim-i püspök, királynéi kancellár, Chanad egri püspök; Fülöp nádor, Scepus-i és Wyuar ispán, Demeter tárnokmester, Bach-i és Trynchyn-i ispán, Sándor comes országbíró, Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, Mykch szlavón bán, Simigy-i és Sarus-i ispán, Pál Machow-i bán, szerémi, Wolkuo-i és Bodrog-i ispán, Dénes étekfogómester, István lovászmester, Pousa Brasou-i ispán, Miklós Poson-i ispán. Ái az erdélyi káptalan 1370. augusztus 20-i oklevelében, DL 2120. • Közlés: Ub I. 410—411. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 217—218 (román fordításban). • Regeszta: CDHung XI. 467—468. — AOkl XI. 170. sz. 592. 1327. május 1. (in oct. Georgii mart.) P[éter], a váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) Szt. István első vértanú-kolostor prépostja és konventje bizonyítja, hogy a magát Meyrk fia: Jánosnak nevező Beune-i nemes, fiaival együtt alaposan megfontolva a dolgot, Beune-i birtokának a Jakab fiai jószága felőli részét átengedte anyai unokatestvéreinek (consobrinis): Jakab fiai: Miklósnak, Péternek és Bálintnak anyjuk: Margit asszony leánynegyede fejében. — Az átengedett birtokrész határjelei: Incipiendo scilicet a Saulzylagtuue vocato circa fluvium Zylag a parte orientali infra transeundo, quod fluvium inter se pro meta reliquisse et assignasse esse dixerunt, usque ad pontem antiquum, qui