Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

Torda-i sóakna adományozásáról és a káptalan embereinek a collecta fizetése alóli mentesítéséről szóló, 1278. május 8. előtt kiállított privilégiumát (CDTrans I. 357. sz.) magában foglaló oklevelét, melyet Domokos magister Doboka-i főesperes mutatott be. Ezt az oklevelet a káptalan a király koronázását követő első erdélyi útja alkalmával is bemutatta az uralkodónak Gyulafehérváron, Tamás esztergomi érsek és az azóta elhalt Vince kalocsai érsek jelenlétében (que etiam litere privilegiales in primo introitu nostro in terram Transsilvanam post coronationem nostram cum essemus in Albe Jule nobis, coram veneralibus patribus Thoma per eandem archiepiscopo Strigoniensi et Wincencio quondam archiepiscopo Colocensi bone memorie per idem capitulum ecclesie Transsilvane exhibite extiterunt). — A kettőspecséttel megerősített oklevél János fehérvári prépost, alkancellár és Kukulew-i főesperes keze által kelt. — Hátlapján XIV. századi írással: Collatio salisfodine in Torda (folytatva XVII. századi kézzel:) data tertio Nonas Maji, anno 1310 capitulo ecclesie Albensis facta. Eredeti, hártyán, függőpecsétje az oklevél jobb felőli harmadával együtt leszakadt és elveszett, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277236). Az oklevél keltezésekor nem a hátlapján olvasható XVII. századi, fentebb idézett rájegyzésből, hanem magából a szövegből kell kiindulni. A király megkoronázását (1310. augusztus 27.) és ezt követő első erdélyi útját (1310. december — 1311. január) említő szövegrész ugyanis éppen kizárja az 1310re való datálást, mert Vince kalocsai érseket néhaiként tünteti fel. Már pedig róla tudható, hogy 1311. február 3. után és szeptember 10. előtt hunyt el (Udvardy 186). Az oklevelet tehát 1310 után állította ki I. Károly kancelláriája. Terminus ante quem gyanánt pedig a szövegnek az a közlése szolgálhat, hogy Tamás esztergomi érseket még életben lévőnek állítja. Tamás érsek halálának időpontja pedig 1321. január 5. és május 19. közé tehető (MonEcclStrig II. 789). Az 1311 és 1321 közötti időpont pontosabb meghatározását Domokos kanonok dobokai főesperesként való szerepeltetése teszi lehetővé. Ő ugyanis 1319. július 10-től fogva töltötte be bizonyíthatóan ezt a káptalani tisztséget (DL 29997 —AOkl V. 324. sz.), melyhez 1321. május 1-től a dékánság is társult (AOkm I. 610). 1318. május 21-től kezdve 1320. március l-ig Miklós tordai főesperest, 1320. június 2-től kezdődően pedig Péter szolnoki főesperest emlegetik dékánként a káptalani oklevelek (AOkl V. 133., 712., 803. sz.). Domokos kanonok tehát csakis 1319 és 1320 folyamán nevezhette magát csupán dobokai főesperesnek, amikor a királytól az említett oklevél átírását kérte. A megcsonkult oklevél kiállításának éve tehát bizonyosan 1319 vagy 1320. Ha pedig feltételezzük, hogy a XVII. századi megjegyzés írója az abban az időben legalább részben látható eredeti keltezésből csak az évet vétette el és a napi dátumot helyesen közvetíti felénk, akkor a király átíró oklevelét május 5-én állíthatta ki a kancellária. Minthogy Mojs fia: Mojs lázadását a királyi csapatok 1320 februárjában verték le, és ezzel egyértelművé lett I. Károly győzelme a hatalomért folyó harcban, a szóba jöhető két esztendő közül az 1320. május 5-i keltezés látszik valószínűbbnek. • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. I. 206—207, 398—399 (román fordításban is, 1313-ra keltezve). • Regeszta: ErdKLt 617. sz. (1310-re keltezve). — Ub I. 299 és 355 (1310-re, majd 1321—1322-re keltezve). — AOkl II. 879. sz. (1310. május 5-re keltezve). 366. [ 1320. május 25. előtt] I. Károly király felszólítja az erdélyi káptalant, hogy a Craco-i és Igun-i hospesekkel Ompeycha és Obrudbania birtoklásáért indított perében okleveles bizonyítékait május 25-én (in oct. Penth.) mutassa be színe előtt. Említés Nekcsei Demeter tárnokmester 1320. június 2-i ítéletlevelében (370. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277343). • Közlés: Szeredai: Notitia 27—28. — CDHung VIII/2. 278. — Hurmuzaki l/l. 580. — Ub I. 347. _ DIR C, veacul XIV, vol. I. 429. • Regeszta: ErdKLt 78. sz. — AOkl V. 794. sz. 367. [1320. május 25. előtt] I. Károly király az erdélyi káptalant külön kiküldötte útján ellentmondás nélkül bevezettette Ompeycha és Obrudbania birtokába. Említés Nekcsei Demeter tárnokmester 1320. június 2-i ítéletlevelében (370. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban