Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003)
presentis exercitus contra Turcos való elhalasztását kívánta, Mihály-nap nyolcadára halasztja. Papíron, zárópecsét nyomával. DL 96998. (Vay cs., berkeszi.) - Keresztúri: Descriptio 121, 102l-es dátummal. (Uo.)-Bónis: Szentszéki reg. 2168. -XVII. századi másolata: DL 24942/2. (NRA 1697-73.) - Amelyen a hátlapi feljegyzés szerint regali ex mandato vízkereszt nyolcadára halasztották statu in eodem. 485 Máj. 5. A budai káptalan előtt Poroszlói Hanckó fia: Jakab fia: János kötelezi magát, hogy a Heves megyei Poroszló birtokra szerzendő új adomány-levélbe rokonait, Zsadányi Mihály fiát: Tamást és társait is bevéteti és Hanckó fia: János utódok nélküli halála esetén a birtok felét a Zsadányiaknak adatja át. - Károlyi II. 60. (DL 98841 - Károlyi cs.) 486 Máj. 5. (3. die inv. Crucis) Miklós leleszi prépost és a konvent előtt Farkas (dictus) János és Kwkler (dictus) János (prov. et circ.) cives civitatis Cassouiensis pro ducentis et quinquaginta florenis presentis nove monete regalis eladják a konvent familiárisának és officiálisának: Koroua-i Györgynek, a konvent cívis-ének: Zekel (dictus) Jánosnak Lelez oppidum-ban lévő, Zekel János adósságai miatt nekik ítélt domum seu fondum(!), György pedig kötelezi magát, hogy a vételárból fennmaradt 140 forintot két egyenlő részletben a Kereszt felmagasztalása 3. napján (szept. 16.), majd a Kereszt megtalálása 3. napján (1422. máj. 5.), fizeti meg olyan feltétellel, hogy az első fizetési terminus elmulasztása esetén a már megfizetett összeget meg nem fizetettnek tekintik, ha pedig a második időpontban mulasztja el a fizetést, úgy minden addig fizetett pénzét elveszti, és a ház seu fundus a civis-ek kezén marad. Papíron, pecsételés nyoma nélkül. Leleszi konvent orsz. lt., Metales, Szabolcs 17/a. (DF 209574.) 487 Máj. 5. Pugkl Miklós mostohafia: István a soproni Szent Mihály-plébániatemplomban oltáralapítványt tesz. - Házi 1/2. 198. (Sopron város lt. D 569 - DF 202203.) 488 Máj. 5. (in domo judicis, f. II. a. penths.) Feljegyzés Szomolnok városkönyvében. Memóriáié Martini scriptoris. Johannes Weichardi tunc temporis judex és az esküdt polgárok előtt Jacobus Dönil/Donil bepanaszolta Marton írnokot super hereditatibus ipsius sibi et pro quibusdam debitis obligatis, scilicet pro quingentis florenis Cassoviensibus, amelyek a néhai Andre Kysser soceri ipsius Martini scriptoris származtak. Az alperes peren kívül kívánt megegyezni, ezért a bíró úgy ítélt, hogy mindkét fél assumeret sibi duos arbitros, akik közvetítsenek a peres felek között az örökség elosztásában: a felperes Petrum Smerinstempil juratum et Ludmannum homines ex communitate; az alperes Paulum Kryker juratum etNycolaum Peme 1 ex communitate hatalmazta meg, akik az örökség részét képező silvam unam in Snelynzeif úgy osztották fel, hogy illa pars silve eiusdem, que est trans aquam Snellinzeyf usque ad antiquam aquam nunccupatam una cum domo, in qua residet idem Martinus scriptor a felperesnek ítélték pro prius habitis quingentis florenis usualibus. Az ügy kezdetekor Bartholomeus volt a városi bíró. Egykorú bejegyzés. Szomolnok városkönyve fol. 35r-v. (DF 252482.) - A feljegyzés utólag áthúzva. - A lap élén: Nota hic signantur obligationes hereditatum seu alia negotia. 1 Lehet Penie is.
