Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. ben rámutatott arra, hogy a magyar kormány németellenes magatartását bizonyítja a Szovjetunióval felvett diplomáciai kapcsolat, továbbá az a küzdelem, amelyet a hitleri fasizmus leküzdésére folytatott és hogy kötelezettségeinek a jóvátételt illetően is igyekszik eleget tenni.

2 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: A formula nem ez, hanem „a fegyverszüneti egyezményben foglalt kötelezettségének" igyekszik eleget tenni. [Mistéth] Újjáépítési miniszter: Magyarország háborús felelősségét kedvezőbben kell megvilágítani. Kétségtelen, hogy volt Magyarország történelmében egy gyalázatos év, de ha az egész háború tartamát vesszük, akkor nem viselkedett oly módon, hogy a háborús felelősségért többet vállaljon, mint amennyi a ráeső rész. A magyar nép az egész háború alatt szabotált a háború ellen és sokkal keményebben viselkedett, mint a románok, [a] jugoszlávok vagy [a] csehek. Ennek a dokumentálását fontosnak tartaná. [Ballá] Tájékoztatásügyi miniszter: Történelmi túlzás Csehszlovákiával szemben az a megjelölés, hogy az európai ellenséges államok ellen jelentős katonai erőkkel folytatott háborút. - Köztudomású, hogy Szlovákia nagyobb hadsereggel harcolt a németek oldalán, mint Magyarország. A 4. bekezdés szerint a szerződés célja, hogy baráti viszony alapját képezze.

3 Ennek a célnak azonban nem felelhet meg, mert nem szünteti meg, hanem tetézi a trianoni béke hibáit, aminek következtében egyrészről Moszkva, másrészről Csehszlovákia és Románia között a bizalmatlanság és gyanakodás továbbra is fennmarad és lehetetlenné fog tenni minden békés együttműködést a dunavölgyi népek között. De ellentmond az Atlandi Charta 2. pontjának is, amely szerint „nem kívánnak olyan területi változást, amely nem egyezik meg az érdekelt népek szabadon kifejezett kívánságával."

4 Szakasits Árpád [államminiszter]: Kérdéses, hogy reánk nézve lesz-e valami eredménye a tervezet benyújtásának. A maga részéről szívesen rámutat a miniszter tájékoztatásában többször hivatkozott. A békeszerződés-tervezetről készített ezen öszszeállításnak a szövege, tagolása jórészt megegyezik a szerződés végleges szövegével, helyenként azonban eltérnek egymástól, az egyes pontok (cikkek) számozása is más - főleg az utólag beiktatott egyes pontok miatt. A külügyminiszter és a felszólalók — természetesen — a tervezet pontszámaira hivatkoztak, amennyiben a hivatkozás nem volt azonosítható, a békeszerződés végleges szövege alapján kíséreltük meg az azonosítást. Amennyiben hivatkozás történt a békeszerződés-tervezet egyes cikkeire - ezeket nem jegyzeteltük, mivel ezek a jelen jegyzőkönyv a) mellékletében szereplő számok alapján azonosíthatók. 2 Feltehetőleg a Párizsba kiküldeni tervezett saját válaszának a bevezető részére utalt, amelyben az 1934. február 4-én létrejött — s 1939. február 2-án megszakított — magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatfelvétellel, a magyar 6. és 1. hadosztálynak a németek elleni háborúban való részvételével, az 1945. április 6-án aláírt szovjet-magyar jóvátételi egyezmény teljesítése terén az ország által elért eredményekkel foglalkozott. 3 Nem érthető a 4. bekezdésre való utalás, mivel sem a békeszerződésnek, illetve tervezetének a bevezető részével, sem az 1. cikk 4. bekezdésével nem hozható kapcsolatba. 4 Lásd a [20.] 103. sz. jegyzőkönyv 13. jegyzetét. 1099