Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. német megszállás tenyéré, mely magában is igazolja, hogy volt Magyarorszá­gon ellenállás, mert különben erre nem került volna sor. Németország nem vállalta volna ezt a morális terhet magára, hogy megszállja az országot, ha erre nem lett volna szükség. Tehát kétségkívül nem ártana belevenni egy mondatot erre nézve, ami önmagunkkal szemben is megnyugtató volna. Az ország köz­szelleme rossz volt, de nem annyira, mint ahogy beállítják többek. Igen jelentős kezdeményezések történtek. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Szigorúan ragaszkodnia kell ahhoz a szö­veghez, ami itt fekszik előtte. 5 Érthető okokból nem vetette fel a háborús felelősség kérdését. Elegendőnek tartja kifejezni, hogy Magyarország a hábo­rús felelősség reá eső részét vállalja, és erre pozitívumokkal mutatott rá. A háborús felelősség kérdése felvetődött egy más üggyel kapcsolatosan, ahol az indokolás egyrészt a háborús felelősség, másrészt pedig a müncheni magatar­tás tényén alapszik. 6 Tehát nem mondunk le, különösen csehszlovák viszony­latban, jogainkról és erre vonatkozólag minden anyagot részletesen kidolgoztak. Itt az a vélemény, hogy meg kell elégedni azzal, ha rámutatunk, mint pozitívumra a Szovjetunió elismerésére. 7 Nem volna célszerű, hanem káros lenne, ha Csehszlovákiának a háborúban való részvételét vitatnánk. Tudja, hogy meglehetősen túlzott az a beállítás, ami ezen a vonalon történik. Elegendő csak arra a tényre rámutatni, hogy London megvédésében a cseh pilótáknak nagy részük volt, és ezért meglehetős rokonszenvvel vannak irán­tuk. 8 Ha szóba kerül ez a kérdés, természetesen nem fogja elmulasztani az alkalmat, de elegendő a Szovjetunió elismerő nyilatkozata. [Mistéth] Újjáépítési miniszter: Március 19-én részt vett Románia Magyar­ország körülzárásában. 9 Ezt a bevezetésben kihangsúlyozná. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: A német megszállás, mint ellenállás következménye és a Szovjetunió elismerése érvként feltétlenül megemlítendő. 5 Feltehetőleg a Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának e kérdést tárgyaló 1946. augusztus 3. és 5-ei állásfoglalása, de minden valószínűség szerint a szovjet féllel folytatott egyeztetés alap­ján kialakított szöveg is kötötte Gyöngyösi János állásfoglalását. 6 Az utalás az 1938. szeptember 29-30-án Hitler, Mussolini, valamint Chamberlain angol és Daladier francia miniszterelnök által Münchenben kötött egyezményre vonatkozott. A nyugati hatalmak Csehszlovákia feláldozásával enyhíteni próbálták a német fasizmus étvágyát. Tudomá­sul vették a Szudéta-vidék Németországhoz csatolását és egyes területek Lengyelországhoz, illet­ve Magyarországhoz csatolásának tervét. 7 Lásd a jelen jegyzőkönyv 2. jegyzetét. 8 A németek 1940 augusztusában és szeptemberében — az angliai partraszállás előkészíté­sének jegyében — sorozatosan légibombázásokkal súlytották Angliát, így szeptember 7-én 300 repülőgép bombázta Londont. Ezeknek a támadásoknak a kivédéséhez nyújtottak segítséget a volt cseh hadsereg pilótái. 9 1944. március 19-én német csapatok szállták meg Magyarországot, ehhez nyújtott segít­séget Románia a keleti határ zárásával. 1100

Next

/
Oldalképek
Tartalom