Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

66.1946. november 15. 59 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti 70361/1946. számú javaslatát a vezető állásúak javadalmazását megállapító bizottság tagjainak kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

45 60 [Bán] Iparügyi miniszter: A potsdami egyezmény alapján elbírált, átadandó német vagyonokkal kapcsolatosan a Szovjetunió részéről kifogásolták azt a fenntartást, amelyet a tárgyalási jegyzőkönyvekben fektettek le, ennek folytán szükséges, hogy a minisztertanács állást foglaljon. [Rácz] Pénzügyminiszter: Nem lát tisztán ebben a kérdésben. Egy különleges kaluzula adatott át. Ezt bevettük a jegyzőkönyvbe, de az oroszok kifogásolták, s a jegyzőkönyvet nem voltak hajlandók aláírni. Azt közölték, hogy ezzel szemben egy hivatalos levelet írhatunk, amiben kifejezzük, hogy mi volt a minisztertanács álláspontja. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Annak idején volt Moszkva és Budapest között egy megállapodás. Ma reggel beszélt az orosz urakkal, akik javasolták, hogy fogadjuk el ezt a klauzulát, amely biztosítja az összes jogfenntartást. A Szviridovnak írt levélben soroljuk fel, hogy miért nem tartjuk helyesnek az ő részvényese van, s amely forgalomképes részvényt nem bocsát ki, voltaképpen nem is részvénytársaság. Hangsúlyozta, hogy a részvénytársaság lényeges ismérve a tőke összefogása, a tőkeakkumuláció. ,,Ha tehát — írta — az állami szénbánya részvénytársaság összes részvényeire elidegenítési tilalom áll fenn, ezzel a részvénytársaság intézményének egyik leglényegesebb elemét zárjuk ki, s a részvénytársasági forma puszta alakszerűséggé válik." Jelezte továbbá, hogy amennyiben a részvénytársaság működéséből — annak folytán, hogy a vállalat deficitje szükségképp az államkincstárt fogja terhelni — az államra súlyos kötelezettségek hárulnak, szükséges, hogy a vállalat jogi ügyeinek intézésében a Kincstári Jogügyi Igazgatóság vegyen részt. Összefoglalva kérte, hogy a rendelettervezetet ismételten gondolja át az iparügyi tárca és egyelőre ne terjessze a minisztertanács elé. Lásd még a 150. sz. minisztertanácsi jegyzőkönyv 47. napirendi pontját. 45 Előzményéről lásd a [61. J144. sz. jegyzőkönyv 20. napirendi pontját és jegyzeteit. A 70 361/1946.Ip.M.l/TV. sz. előterjesztés a 12 100/1946. ME sz. rendeletnek (MK 1946. október 20.) megfelelően kérte, hogy a minisztertanács nevezze ki a Vezető Állásúak Javadalmazását Felülvizsgáló Tanács rendes tagjául Kelemen Gyula iparügyi államtitkárt, dr. Kemény György pénzügyi államtitkárt, Quittner Pál Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium főosztályvezetőt, dr. Sárfy Aladár közigazgatási bírósági ítélőbírót és dr. Zimányi József kúriai bírót; kérte egyben póttagul kinevezni dr. Marton János iparügyi minisztériumi tanácsost, Radó Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztériumi segédtitkárt, dr. Osváth Pál közigazgatási bírósági ítélőbírót és dr. Gedeon Alajos kúriai bírót. Az előterjesztés rögzítette, hogy a tanács elnökét és elnökhelyettesét a tagok közül a miniszterelnök jogosult kinevezni. Az iparügyi miniszter előterjesztéseit összefogó borítólapon az Állami Villamosművek Rt.vel kapcsolatos napirendi pont is fel van tüntetve, az előterjesztés is megtalálható a borítólapban. E kérdés tárgyalására azonban ekkor nem került sor, lásd 3 150. sz. jegyzőkönyv 48. napirendi pontját. 1680