Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

66. 1946. november 15. álláspontjukat. Mi feltételezzük, hogy [valami] pl. hollandi vagy osztrák vagyon, s ezt kifejezésre juttatjuk a megfelelő kormányoknál. Ha hajlandók átvenni ezt a levelet, akkor mi már bizonyítani tudjuk, hogy álláspontunkat leszögeztük. Természetesen jobb lenne, ha a jegyzőkönyvben lenne lefektetve és azt ők is aláírnák. Egyes eseteknél ahol már megtörtént az óvás azt tudomására kell hozni a Szovjetuniónak. [Nagy] Miniszterelnök: Itt arról van szó, hogy korábban már megállapodás tisztázta harmadik érdekelt személyek jogait, de a jelen esetben konkrét és határozott bejelentések történtek egyes külállamok részéről

46

, és ezekre nézve már nem elegendő, ha megállapodásra történik hivatkozás, hanem ki kell fejezni a tulajdonosi vitát. Erre legalkalmasabb a jegyzőkönyvekben leszögezni álláspontunkat. [Bán] Iparügyi miniszter: Vannak különleges esetek, mint pl. az Egyesült Izzónál. Javasolja a megállapodott szöveget bevenni a jegyzőkönyvbe. [Rácz] Pénzügyminiszter: Elvileg ez sem más kérdés, mint a többi. Felhatalmazást kér, hogy az oroszokkal ezt a problémát letárgyalhassa. Minisztertanács felhatalmazta a pénzügyminisztert a kérdésnek az oroszokkal való letárgyalására.

47 61 [Bartha] Honvédelmi miniszter előterjeszti javaslatát Nagy Mihály és Krúdy Ádám külföldi kiküldetése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

48 46 A Bauxit Trust zürichi cég például 1946. július 24-én határozott hangú levélben tiltakozott az ellen, hogy a magyarországi öt bauxit bányászati és feldolgozási vállalatának a részvényei — bár elismerte, hogy ezek kisebb hányadukban német tulajdont képeztek — részben a szovjet kormánynak engedtessenek át, s így a svájci jog szerinti társaságok részvényesei sérelmet szenvedjenek. (MOL XTX-A-1-e 1. doboz, II. Ipar C. dosszié 19. p.) Hasonló tiltakozások más esetekben is történtek. 47 Előzményéről lásd a 64.(147. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját és a) mellékletét. A kérdés rendezése hosszasan elhúzódott. Az 1946. december 30-án tartott minisztertanácsi ülésen (MOL XLX-A-83-a 157. sz. jegyzőkönyv 20. napirendi pont) elvi állásfoglalás született. Ezt azonban szovjet részről nem találtak kielégítőnek, s amikor 1947 áprilisában Rónai Sándor miniszter vezetésével kereskedelmi delegáció készült kiutazni Moszkvába, szogralmazták, hogy ne csak e magyar-szovejet kereskedelmi kapcsolatok megbeszélése, hanem a potsdami határozatokkal kapcsolatos magyarországi német javak helyzetének tiszázása, továbbá a magyar-szovjet vegyes vállalatok jogállása és a magyarországi szovjet érdekeltségek nyereségtranszferének a kérdése is kerüljön napirendre, (u.o. 173. sz. jegyzőkönyv. 1947. április 24., 71. napirendi pont.) A 200 millió dollár összegű — egy második jóvátételnek megfelelő — szovjet követelés rendezése azonban további megbeszélést igényelt, (u.o. 176. sz. jegyzőkönyv 1947. május 16., 69. napirendi pont.) 48 A honvédelmi miniszter szám nélküli előterjesztésében jelentette, hogy a pénzügyminisztertől nyert értesülése szerint Frankfurtban és Bécsben a Magyar Visszaszolgáltatási Bizottság megkezdte működését anélkül, hogy a Honvédelmi Minisztérium kiküldöttjei, Nagy Mihály ezre1681