Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
65. 1946. november 8. idegen pénznemre szóló része a 670/1946. ME számú rendelet 19 értelmében bírói úton egyelőre nem érvényesíthető, és így tulajdonképpen moratórium alá esik. Ennek folytán az, hogy a fiók az anyaintézet követelésére fizetést nem teljesít, nem jelenti a fizetések megszüntetését. Az pedig, hogy a fiók passzívái az aktívákat meghaladják, magában véve nem jelent anyagi csődállapotot, mert a tartozásokért egész vagyonával az anyaintézet is felel. Véleménye szerint csődjogi szempontból nincs akadálya annak, hogy a fiók működését változatlanul folytassa. 2. Egy további kérdés merülhet fel azonban akkor, ha a fiók az általa használt helyiségek 4/5 részét átadni kényszerül. Ezzel két okból kell számolni. Először a miatt, mert a Gazdasági Főtanács a fiók aktíváit átadta, a Szovjetunió pedig valamely helyiség használati jogát is aktívumnak tekinti. Minthogy pedig a Gazdasági Főtanács kifejezetten aktívákat adott át, aligha érvelhetünk eredményesen azzal, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a potsdami egyezmény értelmében nem az aktívum, hanem a vagyon száll át. Másodszor amiatt van veszély, mert a Szovjetunió, mint 4/5 részben telekkönyvi tulajdonos, kívánja a helyiségek 4/5 részét birtokba venni. Ha a fiók a helyiségek 4/5 részét elhagyni kényszerül, s így fizikailag képtelen lesz üzletét folytatni, kétségkívül megrohannák azok a hitelezők, akik augusztus óta mintegy 800 000 forintot helyeztek el nála betétként. Ezeket a fiók a megrohanás bekövetkezése esetében is feltétlenül ki akarja egyenlíteni, egyrészt a Creditanstalt jó hírnevének, másrészt a betétesek bizalmának megőrzése végett. A kielégítésre a fedezet megvan, azokban a váltókban, amelyek ellenében a fiók a szóban lévő összeget kihelyezte s amelyekkel a Nemzeti Bankhoz bármikor bemehet, úgyhogy legfeljebb 20 000 forinttal immobil. Ezeknek a hitelezőknek a kielégítése azonban azzal a veszéllyel jár, hogy a többi hitelező s a bíróság esetleg hitelezési csalást látna abban, ha a fiók az aktívákat nem arányosan osztaná fel valamennyi hitelező között, hanem azokat csak egyes hitelezők kielégítésére használná fel. Ilyen körülmények között az igazgató azt a véleményét fejezte ki, hogy mivel a felmerült nehézségeket nem az intézet gestiói, hanem hatósági intézkedések okozták, csak akkor elégíthetné ki megrohanás esetében a betéteseket, ha a kincstár a többi hitelező javára a betéteseknek fizetendő összeg erejéig (800 000 forint) garanciát vállalna. Véleménye szerint ez a kormánynak is érdeke, különös tekintettel az ügy külpolitikai vonatkozásaira, a Creditanstalt világviszonylatban is kiváló hírnevére és a közhiteli szempontokra. Kéri a minisztertanács döntését a tekintetben, hogy 1. maga is úgy látja-e, hogy a Szovjetunió által követelt fizetés nem teljesítése nem jelenti a fizetések megszüntetését, és így az üzlet folytatható, 2. elvállalja-e a kért 19 A 670/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. január 24.) a külföldi pénznemekre és az aranyra vonatkozóan a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamok, illetve átvételi árak alkalmazhatósága, továbbá egyes külföldi tartozások tekintetében megállapított pengőletéti kötelesség felfüggesztése tárgyában intézkedett. 1642
