Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
65. 1946. november 8. garanciát, 3. esetleg a fiók átadott aktíváinak és külön átadott passzíváinak visszaadását kéri Szviridov altábornagytól, ideértve a Nádor utca 4. számú ház 4/5-ét is. Figyelembevétel céljából megemlíti, hogy maga a Creditanstalt nem adott át [sic!] a Szovjetuniónak s kétséges, hogy erre egyáltalában sor kerül-e, mert az tulajdonképpen osztrák cég. így a fiókkal kapcsolatos átadások jogilag helytelenek, vagy legalábbis koraiak voltak. Megemlíti még továbbá, hogy az osztrák kormány a fiók átadása ügyében máris jegyzéket intézett a magyar kormányhoz kijelentve, hogy az átadásból származó károkért a magyar kormányt teszi felelőssé. Megemlíti végül, hogy a fiók működésének megszüntetése 140 tényleges és nyugdíjas alkalmazottat érintene. Minisztertanács az előterjesztésnek garanciára vonatkozó részéhez hozzájárult. 20 19 Iparügyi miniszter [képviseletében Rőth államtitkár] előterjeszti javaslatát Virág Boldizsár [lakatos] jóvátétele tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 20 Iparügyi miniszter [képviseletében Rőth államtitkár] előterjeszti javaslatát a Magyar Állami Szénbánya Rt. tárgyában. [Nagy] Miniszterelnök: Az előterjesztést előkészítés hiányában javasolja levenni. Iparügyi miniszter [képviseletében Rőth államtitkár]: Előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 21 20 Figyelemre méltó, hogy a minisztertanács határozata csak az állami garanciavállalásra vonatkozott, a többi kérdésre nem adott választ. A Németország által 1937. december 31-e után megszállt Ausztria, Csehszlovákia és más országok lakóinak birtokában volt érdekeltségek tulajdonjogáról, sorsáról, a Szovjetunió igényeinek kizárásáról egyértelmű állásfoglalást nyilvánított a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai képviselője. Lásd ezzel összefüggésben Tallós György: A Magyar Általános Hitelbank (1867-1948). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 376-395. pp. 21 A 68 806/1946.Ip.M.I. sz. előterjesztés hivatkozott a szénbányászat államosításáról szóló 1946. évi XIII. te. 11. §-ának azon felhatalmazására, hogy az állami tulajdonba vett vagyontárgyak kezelésére állami vállalatot kell létesíteni. A törvényjavaslat indoklásában is felmerült azonban, hogy ez a vállalat ne nehézkes, adminisztratív kötöttségekkel működő állami szervezet, hanem részvénytársaság legyen. Elsősorban azért találta ezt kívánatosnak, mert így ügyletkötése kevesebb formasággal járt, önálló hitelképessége lehetett, csökkentette az államkincstárnak a vállalat tartozásai fejében keletkező kötelezettségeit, az állam tehát, mint részvényes csak a részvénybefizetés mértékében kellett hogy feleljen a hitelekért, végül, de nem utolsó sorban az alkalmazottak nem mint közalkalmazottak, hanem a kollektív szerződés szerinti magánalkalmazottakként kaphatták a fizetésüket. 1643
