Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

62.1946. október 24. nács valamelyik tagja részleteiben kívánja megismerni, szívesen szolgál felvilá­gosítással. Összefoglaló jelentése az összes részletadatokat tartalmazza. Moszkvá­ból eltávozásakor azt a nyilatkozatot tette, hogy jelentését visszaérkezése után két napon belül megteszi. Ennek megfelelően is nyújtotta [ezt] be. Most elvi határozatokat kér a minisztertanácstól a következő kérdésekben: 1. Úgy kívánja-e tekinteni a magyar kormány a petrozsényi érdekeltséget, mint a jóvátétel keretébe tartozó kérdést, aminek következményeként megál­lapítást kell, hogy nyerjen, vajon 1938-as értékekben számolunk, vagy pedig a ma fennálló értékben, mert nagy különbségek mutatkonak. 2. Foglaljon állást a minisztertanács abban a kérdésben, hogy vagyonérték vagy részvényérték átszámításával kívánja az elszámolást. A rendelkezésre álló 80.80%-ot kívánja átadni a petrozsényi érdekeltségeknek vagy csak a válla­latot érdeklő 61.65%-ot. Ebben az esetben kimarad egy 19%-nyi részvénypa­kett. El kell dönteni a magyar kormánynak, hogy a fennmaradó kisebbséggel kezdjen-e valamit vagy az veszendőbe menjen? 4. 2 Bármilyen választ is ad, tesz-e elvi nyilatkozatot olyértelemben, hogy a megegyezés érdekében Szergejev által ajánlott módon kíséreltetik meg a szá­mítás, kijelentve, hogy ez nem helyes értékelési mód, és csak a jó eredmények végett tesz kísérletet az ilyen elszámolásra. A tegnapi Gazdasági Főtanács foglalkozott részleteiben is ezzel a kérdéssel. Abban az esetben, ha a miniszter­tanács úgy dönt, hogy a Szergejev által ajánlott módon kész számolni, eldönten­dő, hogy mik lennének azok a módok, amelyek mellett egy olyan végösszeghez eljutnánk, amiről beszélni is lehet. 3 [Nagy] Minisztertelnök: Van-e erre nézve valamilyen javaslata Erőss ál­lamtitkárnak? 2 Elírás történhetett, mivel a 3-as sorszám hiányzik. 3 A Gazdasági Főtanács 1946. október 22-én foglalkozott — lényegében a jelen jegyző­könyvben is megfogalmazott értelemben — a kérdéssel. „Kiindulási alapként elfogadhatónak tartja — olvasható a határozatában — a részvények olyan rendszer szerint, illetőleg olyan összeg­ben való felértékelését, amilyen összeg a részvények után 1938. évben fizetett osztaléknak az 1938. évi romániai betéti kamatlábbal történő tőkésítéséből adódik. A felértékelési elvek megálla­pítására kijelölt bizottság részére azonban további irányelvül kell megadni: a) igyekezzék az 1938. évet követő beruházásokra, valamint a rejtett nyereségre való hivatkozással a felértékelt összeg felemelésére, b) lehetőleg a részvények 80%-ának, tehát a teljes magyar érdekeltségnek eladására töre­kedjék, továbbá c) a vételárnak a jóvátételbe mielőbb, minél nagyobb mértékben való beszámítását szorgal­mazza. A fenti irányelveknek a minisztertanács által történő jóváhagyása esetén ilyen értelemben kellene a tárgyalások újrafelvételére az ajánlatot megtenni." (MOL XIX-A-10. Stabilizációs XV. ülés. 31. napirendi pont.) 1563

Next

/
Oldalképek
Tartalom