Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

61. 1946. október 16. [17] 16 [Rácz] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a Magyar Nemzeti Bank tanácsának újjáalakításáról szóló 6950/1945. ME sz. rendelet módosítása tár­gyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 16 [18] 17 [Rácz] Pénz ügyminiszter előterjeszti az 1946/47. évi költségvetést. 17 16 A 79 346/1946.P.M.IV.C. sz. előterjesztés a Magyar Nemzeti Bank főtanácsának újjáalakí­tásáról szóló 6950/1946. ME sz. rendeletnek (MK 1946. augusztus 24.) a módosításával az agrár­érdekek erőteljesebb biztosítása végett javasolta felvenni a főtanács tagjai sorába a Magyar Parasztszövetség képviselőjét is. Lásd a 11 970/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. október 18. 17 Előzményéről lásd a [28.] 111. sz. jegyzőkönyv 13. és elsősorban a [37.] 120. sz. jegyző­könyv 11. napirendi pontját, valamint jegyzeteiket. A 157 040/1946.P.M.I.a. sz. előterjesztés az 1946/1947. évi állami költségvetési előirányzat dologi és átmeneti kiadási csoportjának, illetve e kiadási csoportból az egyes tárcák részesedési hányadának módosítására tett javaslatot. Visszautalt arra, hogy 1946. július 2-án ([37.] 120. sz. jegyzőkönyv 11. napirendi pont) az állami költségvetés kiadási keretét 710 millió 1938-as pengőben, azaz 2130 millió forintban álla­pították meg, rögzítette, hogy ebből személyi kiadásokra évi 480 millió forintot nyugdíjakra 210 dologi és átmeneti kiadásokra 270 újjáépítésre és beruházásokra 195 üzemek újjáépítésére és beruházására 150 önkormányzatok támogatására 105 ipari és mezőgazdasági jóvátételre 630 egyéb nemzetközi kötelezettségre 90 irányoztak elő. A költségvetési év első hónapjainak tapasztalatai alapján azonban mindjárt rögzítette, hogy e kiadási csoportokban túllépések mutatkoztak. így rámutatott arra, hogy a személyi és nyugdíj kiadások 690 millió forintos összege 750 millióra fog emelkedni; továbbá, hogy a jóvátételi (a jóvátételi árszinttől függően) nemzetközi kötelezettség tekintetében is 50%-os túllépésre kellett számítani. Áttekintette azt is az előterjesztés, hogy a dologi, átmeneti, újjáépítési és beruházási kiadá­sokból (a 270 millió forintból) az egyes tárcák milyen százalékban részesedtek az eredeti terv szerint - és jelezte, hogy az egyes minisztériumoknál milyen újabb igények merültek fel, ezek mennyiben módosították az eredeti szétosztást. A legtöbb indokolt túllépési igény a Nemzetgyű­lés, a Külügyminisztérium, a Közlekedésügyi Minisztérium, a Földmívelésügyi Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, az Igazságügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium részéről me­rült fel. Összesen 85 281 030 forintos többlet jelentkezett, így a tárcák költségvetési igénye 270 millió forintról 355 281 030 forintra emelkedett. Összegezve jelezte, hogy az 1946. júÜus 2-án jóváhagyott 2130 millió forintos kerettel szem­ben, a 640,3 millió forintos valószínű túllépés miatt az 1946/1947. évi költségvetés valószínű előirány­zata — a minisztertanács jóváhagyásától függően — 2770,3 millió forintban volt megállapítható. Megjegyezte a pénzügyminiszter, hogy ebben a számításban nem szerepelt a magyar­csehszlovák lakosságcserének és a németek kitelepítésének, valamint az árkiegyenlítő alapnak a költsége, ezeket a kiadásokat 188 millió forintra tette. Végül jelezte, hogy a bevételekről — amelyek a kiadásokhoz hasonlóan az eredeti tervekkel szem­ben magasabb összeget fognak jelenteni — külön előterjesztést fog a minisztertanács elé terjeszteni. 1536

Next

/
Oldalképek
Tartalom