Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
61. 1946. október 16. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Most értesült csak arról, hogy a költségvetés egyes tételeit még újból felülvizsgálják, holott a maga tárcája tekintetében a pénzügyminiszerrel már megállapodott. Nem tűrheti el, hogy a Gazdasági Főtanács valamely alacsonyabb beosztottja a minisztériuma már véglegezett költségvetését módosítsa. Bár a Gazdasági Főtanács főtitkára hatáskörébe utaltatott ez a kérdés, gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy valamelyik fogalmazó jár el és ezt már felelőssége szempontjából sem fogadhatja el. Csak olyan felülbírálatot fogad el, amiben maga is közvetlenül részt vesz és ezért a Gazdasági Főtanás közvetlen döntéséhez ragaszkodik. 18 [GerŐ] Közlekedésügyi miniszter: Nincs kifogása az ellen, hogy amit előre elkészítettek, újra Gazdasági Főtanács elé vigyék. [Nagy] Miniszterelnök: De az előkészítéshez is be kell venni az illetékes minisztert. [Rácz] Pénzügyminiszter: Részletesen ismerteti a költségvetést. [Nagy] Miniszterelnök: A közmunkákból befolyt összegek tulajdonképpen szintén állami jövedelmet képeznek, vagyis adó jellegűek, tehát a költségvetésben szerepeltetni kell. Az ebből kifizetett összegeket szintén. 18 Nem érthető Bárányos indulatos kitörése. A Gazdasági Főtanács egyébként az előző napon foglalkozott a költségvetéssel s a következő észrevételeket tette, illetve határozta: „A pénzügyminiszternek az 1946/47. évi állami költségvetés dologi és átmeneti kiadási keretének felemelésére vonatkozó előterjesztését elvben elfogadja az alábbi módosításokkal: a) Felkéri a pénzügyminisztert, hogy a Gazdasági Főtanács főtitkárával együtt a tárcák dologi és átmeneti kiadásainak többletelőirányzatát vegye újabb vizsgálat alá és a takarékossági szempontok szigorú keresztülvitelével az előirányzatokat mérsékelje. b) Az önkormányzatok támogatására előirányzott összeg mintegy 50 millió Ft-ra csökkentendő és ezzel kapcsolatban a Gazdasági Főtanács felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az önkormányzatoknak az adóbevételekből való részesedése mérvét vizsgálja felül és a részesedési hányad módosítására a szükséges intézkedéseket tegye folyamatba. c) Az ipari és mezőgazdasági jóvátétel és az egyéb nemzetközi kötelezettségek előirányzatának többletét a költségvetésben feleösszegben kell beállítani, minthogy az ipari jóvátételi árak felülvizsgálata, valamint a szovjet hatóságokkal folytatott tárgyalások alapján a jelenleg mutatkozó szükséglet csökkentésére nyílik kilátás. d) Az a)-c) pontok alapján várható megtakarításokra, továbbá a rendkívüli viszonyokra, a békeszerződéstől és a békeszerződés életbelépésének időpontjától függő, valamint a lakosságcserével kapcsolatos terhek alakulására és egyéb előre számszerűen meg nem határozható kiadásokra való tekintettel, a költségvetésbe mintegy 250 millió Ft összegű keretet kell beállítani. Ez a keret az említett kiadások fedezésére, a minisztertanácsnak a pénzügyminiszter hozzájárulása és a Gazdasági Főtanács véleménye alapján adott engedélyével használható csak fel. Ugyanez a keret szolgálhat a jóvátételi és egyéb nemzetközi kötelezettségek esetleges többletkiadásainak fedezésére; a költségvetésben és annak indoklásában azonban erre nem történhet utalás. e) A jelentősebb állami alapok, így elsősorban az újjáépítési közmunkaváltság alap és az Országos Földbirtokrendezési Alap kiadásai és bevételei a tárcák — az Újjáépítési, illetőleg a Földmívelésügyi Minisztérium — költségvetésébe foglalandók azzal, hogy az alapszerű kezelés továbbra is fennmaradhat." (MOL XIX-A-10-1946. október 15. Stabilizációs XIV. ülés. 1. pont.) 1537
