Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

42. 1946. július 30. 2 [Nagy] Miniszterelnök: Bár gazdasági okokból hívták össze a mai rendkívüli minisztertanácsot, azonban a belügyminiszter a Nemzetgyűlés előtt kinyilvánította, hogy a B-lista méltánytalan és kirívó esetekben revízió alá fog vétetni, ezért rendelettervezetet terjeszt most a minisztertanács elé.

2 Tegyék használt kriptában, a bank magyar személyzetének felügyelete alatt helyezték el. Az amerikai hadsereg páncélosai május 7-én jelentek meg a faluban, s május 15-én kezdték meg az aranykészlet átszállítását Frankfurt am Mainba. Az amerikaiak a magyar kormánydelegáció washingtoni látogatása nyomán döntöttek az aranykészlet visszaszolgáltatásáról. A SZEB szovjet képviseletének értesítésével azonos időben kaphatta kézhez Nagy Ferenc a Nemzeti Bank aranyállományának átvételére Frankfurtba kiküldött Nyárádi Miklós pénzügyi államtitkárnak az átvételről, hazaszállításról írt értesítését. Ezt a jegyzőkönyv a) mellékleteként közöljük. Az 1946. augusztus 6-án — tehát néhány nappal a stabilizáció meghirdetése után — Budapestre érkezett 374 millió akkori forintértéknek megfelelő 266 aranyrúd, 1 tonna aranypénz és 28 tonna aranygranulátum nagy mértékben megerősítette a magyar gazdasági életet. (Botos János: A Magyar Nemzeti Bank története II. Az önálló jegybank 1924-1948. Prescon Kiadó. Budapest, 1999. 278-283., 303-305. pp.) A Gazdasági Főtanács határozata értelmében a magyar arany hazahozatalában részt vett szovjet és amerikai tisztek emlékeztetőül összesen 20 000 svájci frank értékű aranytárgyat kaptak ajándékba. (MOL XIX-A-10. Stabilizációs VI. ülés, 1946. augusztus 24. 16. pont.) Egy hónappal később, 1946. augusztus 27-én Nyárádi államtitkár Innsbruckból telefonon jelentette Nagy Ferencnek, Rákosi Mátyásnak, Gordon Ferencnek és Vas Zoltánnak, hogy az adott héten Budapestre fognak érkezni Spitálból a Magyar Nemzeti Bank 25 vagont kitevő különböző tárgyai, a nála korábban letétbe helyezett értékek, így többek között a Corvinák, a Zichy Múzeum anyaga, a Postamúzeum bélyeggyűjteménye, összesen 1 millión felüli dollár értékben. Jelezte, hogy a szerelvénnyel 80-90 ember tér haza, akiktől a határon át kell venni az őrizetet. (MOL XTX-A-1-e. XI. 40-41. pp.) Kérte Nyárádi ez esetben is a megfelelő budapesti fogadást, s azt is, hogy a letéteket is vigyék be a Nemzeti Bankba, és megfelelő nyugták ellenében adják ki az érdekelteknek. A hazaszállított aranyak további sorsát illetően a Gazdasági Főtanács a következőket rögzítette: „A Nyugatra elhurcolt aranykincs jelentős része a Nemzeti Bank által kibocsátott pengő-bankjegyek aranyfedezetét alkotta. A bankjegyek teljes elértéktelenedésével járó veszteséget a magyar nép viselte, ennélfogva a pengő fedezetére szolgáló arany tulajdona a magyar népet, tehát a magyar államot illeti. Az elhurcolt aranyból annak a résznek a tulajdonjoga illeti tehát csak a Nemzeti Bankot, amely az alaptőke, esetleg bizonyos részben a tartalékok feltöltéséhez szükséges. A Nemzeti Bank a forint bankjegyek egészséges bankszerű fedezetéhez (25%) szükséges aranymennyiséget az államtól forintért megvásárolja. Az állam tulajdonában lévő többi aranyat a Nemzeti Banknál kell elhelyezni a magyar állam letétjeként. Az állam és a Nemzeti Bank között 100 millió 1938-as pengőértékű forint hitelből eredő követelés a girószámlán tartandó nyilván. A Nemzeti Bank küszöbön álló alapszabály-módosítása tekintetében a Gazdasági Főtanács ellenez olyan rendelkezést, amely az állam részére történő hitelezés lehetőségét, sőt a fennálló kölcsönök meghosszabbítását is kizárná. A Gazdasági Főtanács felkéri a pénzügyminisztert, hogy ezeket a szempontokat az állam részvényesi jogának gyakorlása alkalmával juttassa érvényre." (MOL XLX-A-10 Stabilizáció I. 1946. július 30. 3. pont.) 2 Előzményéről lásd a [41.] 124. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját és jegyzetét. Rajk László a Nemzetgyűlés 1946. július 24-ei ülésén szólt arról, hogy a B-listázások végrehajtása során olyanokat is elbocsátottak, akiknek a demokratikus magatartásához semmi 1042