Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

56. 1946. szeptember 17. [1019 [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára bejelenti, hogy csütörtökön nem lesz Gazdasági Főtanács, mert a szociáldemokrata tagok el vannak foglalva.

14 Miután fontos pénzügyi előterjesztések szerepelnek a napirenden, amelyeket a pénteki minisztertanácsnak kell letárgyalnia, javasolja, hogy pénteken reggel 9 órakor tartsanak Gazdasági Főtanácsot, és utána 12 órakor minisztertanácsot. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. [11] 10 [Ries] Igazságügyminiszter közli, hogy szombaton délelőtt Szviridov altábornagy megbízásából megjelent nála egy bizottság, amely a potsdami egyezmény alapján átadandó biztosítási intézetek ingatlanai tárgyában felmerült vitás kérdésben kívánta véleményét megtudni.

15 A vitás kérdés az volt, hogy a potsdami egyezmény szerint a Szovjetuniót illetik meg Németországnak a külföldi vállalatai, ennél fogva őket illeti a Victoria, a Turul és az Anker biztosító magyarországi fiókjainak vagyona is. Ezeknek a biztosítási intézeteknek Budapesten körülbelül 14 házuk van, és ezeknek az átadását kívánja a bizottság. Azonnal kijelentette, hogy ez nem hozzá tartozik, és ebben a Jóvátételi Hivatal az illetékes, de mivel ők jogi véleményt kívántak, ennek az alapján kifejtette álláspontját, amit ők nem fogadtak el, és így kerül ez az ügy most a minisztertanács elé, tekintettel arra, hogy sem az igazságügyminiszter, sem a pénzügyminiszter nem vállalja egyedül a döntést ebben a kérdésben. Ezeknek az ingatlanoknak eredete a következő: A biztosítási összegben két elem van, a biztosítási díj és az úgynevezett takarékbetét, amely a magyar kereskedelmi törvény szerint szétválasztva nincs, tartoznak azonban a biztosító társaságok ennek a díjnak azt a részét, amely a biztosítottaknak kifizetendő összeget képezi, díjtartalékként kezelni. A kereskedelmi törvény szigorúan körülírja azt, hogy mibe szabad ezt fektetni, mert ez tulajdonképpen nem a biztosító vállalaté, hanem a biztosítottaké. Ezt a díjtartalékot a kereskedelmi törvény szerint ingatlanokba kell fektetni. Ezekre telekkönyvileg fel kell jegyezni azt, hogy ez a díjtartalék fedezésére szolgál, és kimondja a kereskedelmi törvény, hogy a bizotsítási díjtartalék kizárólag a vállalattal szemben fennálló követelések fedezését jelenti, és azt más tartozások kiegyenlítésére felhasználni nem lehet. Igaz, hogy a biztosítótársaságok nevén van a tulajdonjog bejegyezve, de ez korlátolt tulajdon, mert ezzel a társaság nem rendelkezik szabadon, és ez a feljegyzés nem törölhető. Az ő jogi véleménye tehát az, hogy ez nem tekinthető a biztosító társaságok vagyonának, csak akkor lenne az ő vagyonuk, ha ők a 14 1946. szeptember 23-án a Szociáldemokrata Párt összvezetőségi ülését tartott, amelyen a kerületi és üzemi funkcionáriusok, mintegy 1500 személy vett részt. (Népszava, 1946. szeptember 25.) Feltehetőleg ezzel volt kapcsolatos a bejelentés. 15 Lásd a [29.] 112. sz. jegyzőkönyv 73. napirendi pontját és jegyzetét. 1399