Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
53. 1946. szeptember 9. [Nagy] Miniszterelnök: A kérdéssel nekünk Rákosi miniszterelnökhelyettes elgondolásai alapján annál inkább foglalkoznunk kell, mert konkrét kisebbségvédelem egyetlen szerződésben sem lesz. Ezt Bevin megmondta előre, és azt fejezte ki, hogy kár lenne a kisebbségi kérdést leszűkíteni egy-két nemzet problémájává. Még ha egyáltalán hozzájárulna is a békekonferencia ahhoz, hogy a konkrét szerződésekben kötelezi az egyes országokat a kisebbségi jogok biztosítására, ez csak Romániára állna. Tudniillik Csehszlovákiával nem fognak békét kötni, mert az nem vesztes állam, őt tehát semmi sem fogja kötelezni ebben a vonatkozásban. [Ries] Igazságügyminiszter: Abban az esetben, ha kapnánk 30 000 magyar lakosú területet, akkor viszont a csehek megkapnák a hídfőt, amit eredetileg követeltek, és az nagyon káros lenne az országra nézve. [Nagy] Miniszterelnök: A Károlyi Mihály által hozott angol propozíció úgy szól, hogy a 7500 lakosnyi területtel szemben ők akkora magyar területet adnának vissza, amelyiken 30 000 magyar él. [Ries] Igazságügyminiszter: A hídfő viszont megszakítaná a bécsi utat. Rákosi Mátyás államminiszter: El lehet onnan vinni az utat. Építenek egy 30 km-es kanyart, és mindenki szívesen fogja ezt a kerülőt megtenni, semhogy alávesse magát egy ilyen rövid útszakaszon két vámvizsgálatnak. Ez másodrendű kérdés. [Ries] Igazságügyminiszter: Szerinte elsőrendű kérdés. Kérdés, hogy megér-e ez ennyit? Sokkal előnyösebb lenne, ha az az indítvány megy keresztül, hogy megkapnának egy egész keskeny területet, és ezért ők ezt kapják, ha ennek a fejében mi semmit sem kapunk, [sic!] Ez lehet, hogy csak hangulati kérdés. Külön kell választani, és alaposan meg kell nézni a kérdést. A másik rész a lakosságcsere ügye. Vigyenek ki jó jogászokat Párizsba, akik szerződésekhez értenek, mert ez egy külön rutin kérdése. Nagyon kell vigyázni ezeknél a szerződéseknél, így pontosan körül kell írni a számot. Nem lehet általánosságban azt írni, hogy a „magyarokat". Ők átadják a magyarlakta területek felét, ezzel szemben hajlandók vagyunk meghatározott számú magyart átvenni. Teljes mértékben osztja Rákosi államminiszter véleményét, hogy gazdasági szempontból az a fontos, minél több magyar legyen Magyarországon, de végeredményben csak azok a magyarok legyenek itt, akikre Magyarország számíthat. Vigyázni kell, hogy a népsűrűséget ne emeljük olyan mértékben, amit az ország nem tud eltartani. Különösen az első 10-20 évben. Ez ugyan egy későbbi kérdés, mégis felhívja a minisztertanács figyelmét, hogy annál is inkább vigyázni kell, és már a szerződés tárgyalásánál meg kell határozni, hogy hogyan történik ez. Emlékeztet a nyugat-magyarországi kérdésekre. 19 Nehogy most az az eset ismétlődjék meg: Csehszlovákia magát a győztes hatalmak 19 Az első világháborúban ugyancsak vesztes Ausztriához csatolt nyugat-magyarországi területek esetére vonatkozott az utalás. 1330 >
