Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
41. 1946. július 26. ban, a napirendről leveszi. Meg kell azonban mondania, hogy nem tudja mi lesz annak a következménye, ha állandóan leveszik ezt a javaslatot a napirendről. Igen nagyok még a differenciák ebben a kérdésben, és nem tudnak dönteni. Minisztertanácsi állásfoglalás volt az, hogy május hó 1-jére készítse el a rendelettervezetet. Később, amikor belátta, hogy kevés az idő, meghosszabbította a határidőt. A tervezet készítésénél a koalícióban lévő pártok mindegyike képviselve volt, részben tisztviselők, részben a miniszterek által. A szövetkezeti szakemberek is ott voltak minden párt részéről. Tehát volt lehetősége minden pártnak foglalkozni vele. Az észrevételeket le is tárgyalták. A Kisgazdapárt hozzászólását még nem kapta meg. Ez nem egészséges állapot. Vidékről állandóan sürgetik, alig van egy olyan vidéki ülés, ahol ez fel ne vetődne és végeredményben mégiscsak őt teszik felelőssé. [Nagy] Miniszterelnök: A késedelemért nem a miniszter felelős, hiszen maga mondja, hogy még nagyok a differenciák. Ezeket kell kiküszöbölni. Megkísérli még a héten letárgyalni és tető alá hozni ezt a rendeletet. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: Csak tájékoztatta a minisztertanácsot és súlyt helyez arra, hogy a Kisgazdapárt tagjainak figyelmét felhívja a javaslat rendkívül sürgős és fontos voltára. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 44 44 A 100 345/1946.K.Sz.M.VI.l. sz. előterjesztés felemlítette, hogy a miniszterelnök 1946. március 29-én ([13.] 96. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontja.) a törvényjavaslat haladéktalan elkészítését tette feladatává. Április 25-én, majd május 2-án a pártok és a tárcák képviselőiből, valamint szövetkezeti szakemberekből álló értekezleten már megvitatták a javaslat alapelveit. Egyidejűleg kérte az érdekelteket, hogy javaslataikat mielőbb közöljék vele. A kialakított tervezetet május 28-a és június 28-a között három részletben megküldte a pártoknak, a tárcáknak, valamint a szövetkezeti érdekeltségeknek. A Független Kisgazdapárt, mint írta, részletes észrevételt nem tett, hanem egy önálló javaslatot készített, ami jelentős elvi eltéréseket tartalmazott az eredeti tervezethez képest. Részletes észrevételt tett a Szociáldemokrata Párt, valamint a Nemzeti Parasztpárt. A Kommunista Párt nem tett észrevételt, de úgy értesült, hogy általában egyetértett a javaslattal. A tárcák általában egyetértésüket nyilvánították, közülük részletes észrevételt tett a Földmívelésügyi Minisztérium és az Újjáépítési Minisztérium. Különösen hiányolta viszont, hogy a kérdésben érdekelt Iparügyi Minisztérium nem nyilvánított véleményt - és néhány további tárca sem. Részletes véleményeket adtak a szövetkezeti központok és néhány egyetemi tanár is. Jelezte, hogy a javaslatok jó részét hasznosította a tervezet szövegének alakításánál. Megemlítette, hogy a földmívelésügyi tárca körébe tartozó szövetkezeteket egyelőre nem vonta a törvénytervezet hatálya alá - e tekintetben a földmívelésügyi miniszternek kívánt külön lehetőséget biztosítani. Felemlítette azt is, hogy a 4470/1945. ME sz. rendelettel (1945. július 10.) életrehívott jogi reformbizottság is foglalkozott a tervezettel, de munkáját még nem fejezte be — bár néhány észrevételét figyelembe vette — így javaslatait nem tudta teljes egészében hasznosítani. Mindezeknek megfelelően a miniszter hangsúlyozta, hogy nem tárgyalás, jóváhagyás, inkább csak tájékoztatás céljából mutatta be a törvénytervezetet és indoklását a minisztertanácsnak. A törvénytervezet indoklása — amely a Kereskedelem- és szövetkezetügyi Minisztérium politikai államtitkárának, Jócsik Lajosnak a közreműködésével készült — általános részében 1028
