Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

41. 1946. július 26. áttekintést nyújtott a szövetkezeti mozgalom nemzetközi és magyarországi történetéről. Megállapította, hogy az első magyar szövetkezeti törvény, vagyis az 1875. évi XXXVII. tc.-nek, tehát a kereskedelmi törvénynek a XI. fejezete, az 1873. évi osztrák szövetkezeti törvény mintája alapján kereskedelmi társaságnak minősítette a szövetkezeteket. Rámutatott ezzel kapcsolatban arra, hogy a szövetkezeti élet új típusai nem fértek bele ezekbe a keretekbe, ezért a kereskedelmi törvénynek ezt a részét ismételten kiegészítették. 1945 előtt 35 törvény, 75 rendelet és több száz jogegységi döntvény foglalkozott a kérdéssel, így azok között már a szövetkezeti kérdés specialistái is alig tudtak eligazodni. Egyrészt ezért is szükségessé vált a kérdéskör új jogszabályi rendezése, másrészt pedig azért, mert a korábbi jogszabályok nem vették kellő mértékben figyelembe, hogy a szövetkezetek nemcsak kereskedelmi társaságok, hanem egy társadalmi és ideológiai célokat maga elé tűző mozgalom. A kapitalizmus pauperizáló hatásával szemben kibontakozott francia, angol szövetkezeti mozgalom áttekintése után rámutatott arra, hogy Magyarországon is akkor kezdődtek a szövetkezeti jellegű szervezkedések, amikor a kapitalizmus már annyira fejlődött, hogy kezdte tönkretenni a kisipart, a kisüzemeket is. A magyar mozgalom alapvető hibájának minősítette azt, hogy a társadalompolitikai célok mellőzésével altruista szempontokat helyeztek előtérbe a szövetkezetek szervezésénél, gazdasági és politikai tekintetben sem próbálták lehetővé tenni, hogy a demokrácia felé tájékozódjék. Ez jutott kifejezésre abban is, hogy az alsóbb néprétegek ha részt is vettek szövetkezetekben, ezek a vezetésbe már nem jutottak be. Az új szövetkezetpolitika legfőbb feladatának tekintette ezért, hogy a szövetkezetek népi jellegét aláhúzza, a vezető funkciókba is népi elemeket juttasson. A huszonhat oldalra terjedő részletes indoklás a törvénytervezet fejezeteinek magyarázatát tartalmazta. így foglalkozott az általános alapelvekkel, a szövetkezet alapításával, megalakulásával, a tagok jogviszonyával, a szövetkezet szerveivel, a szövetkezeten belüli jogi eljárásokkal, az igazgatóság, a felügyelőbizottság kérdéseivel, az alkalmazottakkal, a gazdasági ügyekkel, a szövetkezet megszűnésével, a külföldi szövetkezetek magyarországi jelenlétével, a szövetkezeti központokkal, a szövetkezet érdekképviseletével, az állami szervekkel való kapcsolattal, büntetőintézkedésekkel, a külön jogszabályok szerint alakult szövetkezetekkel és a törvény hatálybaléptetésével . Maga a 83 oldal terjedelmű törvénytervezet is megtalálható a jegyzőkönyv mellett. A tervezettel kapcsolatos kisgazdapárti magatartást bizonyos fokig megvilágította a Kereskedelem- és szövetkezetügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai osztályát vezető dr. Hévey Lászlónak 1946. július 22-én kelt Nagy Ferenchez írt levele. Kifogásolta, hogy a tervezet a kisgazdapárti álláspont alapvető szempontjait nem honorálta, továbbá, hogy az nem csak elvi, de technikai kérdésekben is ellenkezett a Kisgazdapárt álláspontjával, s kimondottan sérelmesnek találta, hogy a jogi reformbizottság végleges véleményének bevárása nélkül készült el. „Meg kell jegyeznem — írta —, hogy a törvénytervezet kidolgozása során a munkálatok irányítását Jócsik Lajos parasztpárti államtitkár tartotta kézben és a vonatkozó ügyiratok általában az én megkerülésemmel adattak ki. Ezek előrebocsátása után szabad legyen felhívnom Miniszterelnök Úr figyelmét arra, hogy a szóbanlévő törvénytervezet elfogadása esetén a Kisgazdapárt szövetkezetpolitikai elgondolásait súlyos kudarc éri, éppen ezért felelős állásomra tekintettel úgy érzem, hogy a törvénytervezetnek a jelenlegi formában leendő jóváhagyását nemcsak ellenezni, hanem egyenesen megakadályozni kötelességem. A szóban lévő ügyiratot éppen ezért a magam részéről nem vagyok hajlandó aláírni és ezt még a mai napon úgy dr. Jócsik államtitkárnak, mint Rónai miniszternek tudomására fogom hozni." „Végül — zárta levelét — szabad legyen megjegyeznem, hogy leghelyesebbnek tartanám, ha a szövetkezeti törvénytervezet csak a békekötés utáni nyugodtabb politikai és gazdasági atmoszférában tárgyaltatna és emeltetnék törvényerőre." (MOL XK-A-l-e 1/2.1286 (77-78. pp.) A fentebb említett Jogi Reformbizottságot a 4470/1945. ME sz. rendelettel (MK 1945. július 10.) hozták létre Magyarország demokratikus szellemű átalakításának jogi előkészítése céljából. 1029