Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

49. 1946. augusztus 23. [28] 26 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a népbírósági eljárás folyamatban nem létéről kiállított bizonyítványok díjának megállapítása tárgyában. [Nagy] Miniszterelnök: Hol kívánják meg az ilyen bizonyítványokat? [Ries] Igazságügyminiszter: A lakáshivataloknál igazolni kell, hogy nem áll az illető népbírósági eljárás alatt. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára javasolja, hogy inkább töröljék el az egész szakaszt, de ne növeljék feleslegesen a bürokráciát. Rákosi Mátyás államminiszter: Ez azért jó, mert aki népbíróság előtt van, az rendszerint összeköttetésekkel rendelkező ember. Mégis jobb, ha olyan valaki kap lakást, aki hasznos a demokrácia számára. [Nagy] Miniszterelnök: Helyesebb volna, ha mindenkinek, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot kell[ene] adni arról, hogy nem áll népbírósági eljárás alatt. [Ries] Igazságügyminiszter: Sokan esetleg nem tudják, hogy népbírósági eljárás alatt vannak. Egyébként is szegénységi bizonyítvány alapján ingyen kiállítják a bizonyítványt. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

24 [29] 27 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a külföldre hurcolt magyar személyek, illetőleg nemzeti vagyontárgyak gondozásának előmozdítása hette a cégjegyzékbe a megszűnést. Rendszerint csak olyan cégek esetében került erre sor, amelyeknek függőben lévő vagyoni ügyeik már nem voltak. Megváltozott azonban a helyzet, amikor a különféle jogkorlátozó rendelkezések következtében többen kénytelenek voltak működésüket megszüntetni, de a felszámolási eljárás lefolytatására az akkori viszonyok között nem kerülhetett sor. A jogkorlátozó rendelkezések hatályon kívül helyezését s a bekövetkezett sérelmek orvoslását lehetővé tevő rendelkezések következtében felmerült az igény, hogy a cégjegyzékből korábban törölt cég függőben maradt vagyoni jogait rendezzék. Különösen élesen vetődött fel ez a kérdés a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok esetében, mivel a magáncégekkel szemben nem volt olyan személy, aki a társaság jogait érvényesíthette volna, vagy akivel szemben a jogok érvényesíthetők lettek volna. Ezt a problémát kívánta rendezni a miniszter. Javasolta, hogy az 1938. május 29. és az 1945. április 4-e között a cégjegyzékből hivatalból törölt részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság valamely tagjának (részvényesének) vagy hitelezőjének kérésére az illetékes cégbíróság rendeljen ki ügygondnokot a megszűnt társaság függőben maradt vagyoni ügyeinek lebonyolítására. Az ügygondnok feladatává tette a korábban elmaradt felszámolási eljárás lefolytatását. Lásd a 10 220/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. szeptember 5. 24 A T.3089/1946.Ig.M. sz. előterjesztés hivatkozott arra, hogy a népbíróságokról szóló 81/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. március 9.) a helyi lakáshivatal előtti felhasználás céljára a népügyész biznyítványt állíthatott ki arról, hogy a kérelmező ellen nem volt folyamatban népbírósági eljárás. Az ilyen igazolás meglétét más jogszabály is előírta. A tömeges igény miatt javasolta a miniszter a bizonyítvány külön díjazás ellenében való kiállítását. Lásd a 10 170/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. szeptember 5. 1223