Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
46.1946. augusztus 9. nak és az egész országnak, hogy a szükséges fedezet előteremtésétől idegenkedni, vagy elzárkózni nem lehet. Kétségtelenül számos hibája volt az 1920. évi XVIII. tc.-nek, még súlyosabbak azonban azok a hibák, amelyek a törvény végrehajtása során történtek. Ezek között egyik legsúlyosabb hiba volt, hogy az érdekképviseleti választásoknál politikai befolyások érvényesültek és az érdekképviseleti szervezetben nem juthattak szerephez azok, akiknek felszólalásai és kritikái a kormányzat, illetőleg a kormányzat exponensei számára kényelmetlenek lehettek volna. Következményeiben ugyanilyen súlyos hiba volt az is, hogy a közigazgatás és a kormányhatalom nem igyekezett élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az érdekképviseleti szervzet biztosított volna számára. A hatáskörök megállapítása és átengedése körül nem a célszerű munkamegosztás, hanem a féltékenység érvényesült és az érdekképviseleti javaslatok, vélemények, amelyek figyelembevétele kényelmetlenséget, vagy munkatöbbletet jelentett volna, érdemi elintézés nélkül kerültek az irattárakba. Mindezekre az okokra, valamint arra a körülményre figyelemmel, hogy a rendkívüli idők folytán lényegesen megnövekedett mezőgazdasági feladatok ellátása, és az irányított gazdálkodás végrehajtása az egészséges decentralizációt, a gazdatársadalom összefogását és a kormányzat működésébe való erőteljesebb bekapcsolását elengedhetetlenül szükségessé teszik, [így] a mezőgazdasági érdekképviseletnek új alapokon való megszervezése múlhatatlanul szükségessé vált. Ez a törvényjavaslat a legszélesebb körű demokratikus befolyást biztosítja a mezőgazdasági népesség számára ügyeinek intézése terén. Nem csupán a választójogot terjeszti ki jelentékeny mértékben, hanem az érdekképviseleti szervezet működését a választók állandó ellenőrzése alá helyezi. Ami pedig a demokratikus szervezet útján megnyilvánuló akarat érvényesülését jelenti, a tervezet gondoskodik arról, hogy a mezőgazdasági népesség egyes rétegei érdekeiket számarányuknak megfelelően képviselhessék. A mezőgazdasági népesség és a mezőgazdasági termelés sok tekintetben azonos és egyetemes érdekei mellett jelentkeznek olyan érdekek is, amelyek részleteikben nem azonosak a mezőgazdasági népesség minden rétegére, illetve minden birtokegységére nézve. Az érdekeknek ez a különválása leginkább a mezőgazdasági népesség életkörülményei, illetve a birtok üzemi jellege szerint mutatkozik. Figyelemmel kell lenni azért arra, hogy az egyes csoportokba az azonos gazdasági érdekűek kerüljenek. E szempontokra figyelemmel a javaslat a választásra jogosultakat három választói csoportba sorolta. Az első csoportba tartoznak a mezőgazdasági munkavállalók és a 3 kat. holdnál nem nagyobb ingatlantulajdonosok, a második csoportba 3-15 kat. holdat meg nem haladó ingatlantulajdonosok és a harmadik csoportba a 15 kat. holdnál nagyobb ingatlantulajdonosok. E csoportok tagjai számarányuknak megfelelően választják a testületi tagokat. Ez az elv végigvonul az érdekképviselet minden tagozatánál. 1176
