Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
46. 1946. augusztus 9. A törvényjavaslat az érdekképviseleti szervezetnek három tagozatát építi ki. A múlttal szemben az eltérés azonban nemcsak ott jelentkezik, hogy kevesebb tagozat létesül, hanem, hogy az érdekképviseleti összefogás és irányítás súlypontját a kerületekről a vármegyékre helyezte át a javaslat, és ezáltal azt lényegesen közelebb viszi a községi tagozathoz, egyben pedig közvetlenebb kapcsolatokat teremt az általános igazgatással is. Az eddig túlzottan központias igazgatás helyett, amelynek nem volt meg a szükséges élő kapcsolata a gazdatársadalom legszélesebb rétegeivel, át kell térni alsófokon a gazdatársadalom öntevékenységén alapuló igazgatásra. Szükség van erre az érintkezési lehetőségeknek — bár remélhetőleg csak átmeneti jellegű — rendkívüli megnehezedése mellett főleg azért, mert az önálló gazdaságok, illetve gazdálkodó egyedek számának jelentékeny növekedése miatt az igazgatás teendői is annyira fokozódtak, hogy azokat a jelenlegi központosított szervekkel ellátni nem lehet. A hivatalos igazgatási szervezetek további kibővítésére pedig az adminisztrációnknak már eddig is erős túlméretezettsége miatt gondolni sem lehet. Rámutattam már arra, hogy a községi mezőgazdasági bizottság nem volt életképes szerv, hogy csak elhatározásokat hozott létre, amelyeknek végrehajtása azonban biztosítva nem volt. E hibán kíván segíteni a törvényjavaslat, amikor a mezőgazdasági titkár személyében a mezőgazdasági szakemberek nagy tömegét állítja a termelés és szakoktatás szolgálatába, és ezen elsőrendű feladatán kívül olyan egyént állít az érdekképviseleti szervezet községi tagozatának rendelkezésére, akinek élethivatása, hogy egész tudását minden erejét és minden idejét az érdekképviselet feladatainak megoldására és végrehajtására szentelje. Mondottam, hogy az érdekképviselet feladata a múltban az aktív érdekellátás helyett passzív tevékenységben merült ki. Az 1920. évi XVIII. te, nemkülönben az 1937. évi XVII. te., 31 egynéhány feladattól eltekintve, csak általánosságban határozták meg a törvényes mezőgazdasági érdekképviseletek önkormányzati testületeinek munkakörét. így az önkormányzati testületek bármilyen kérdéssel foglalkozhattak, de éppen ez a körülmény eleve elvette határozataiknak a súlyát. E hiba kiküszöbölésére a törvényjavaslat az érdekképviseleti szervezet hatáskörét úgy körvonalazza, hogy abban az aktív érdekvédelem, a saját sorsuk intézése kerül előtérbe és a szervezet egyes tagozatai megfelelő hatáskörrel, egyes ügyekben pedig közvetlen hatósági jogkörrel rendelkeznek. Eredményt csak határozott és pontos célkitűzéssel lehet elérni. A javaslat ezt a célt szolgálja azzal, hogy a birtokpolitika, a termelés, az állattenyésztés, a beszerzés és értékesítés, valamint a munkaviszony köréből mindazokat az ügyeket, amelyek célszerűen és jól csak a helyi körülmények ismeretében int ézhetők - részletes felsorolással a mezőgazdasági érdekképvi31 Az 1937. évi XVII. te. az 1920. évi XVIII. te. kiegészítéséről és módosításáról szólt. Elsősorban a világgazdaságban és a magyar gazdatársadalomban végbement változások tapasztalatait kívánta hasznosítani a mezőgazdasági bizottságok és mezőgazdasági kamarák terén. 1177
