Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. volna. így létesült a községi, járási és vármegyei mezőgazdasági bizottság. Ez az elgondolás azonban magát az érdekképviseleti rendszert túlságosan sok tagozatra osztotta, és ezen a sok fokozaton keresztül mind az egyetemes országos álláspont kialakulását, mind az irányítást rendkívül megnehezítette volna, ha a mezőgazdasági bizottságok egyáltalában működést tudtak volna kifejteni, és ilyen irányításra egyáltalában sor kerülhetett volna. A helyzetet még tovább bonyolította azonban, hogy az érintett tagozatokon kívül a thj. és megyei városokban külön bizottságok működtek a járási, illetőleg vármegyei bizottságokkal egyenlő jogkörrel. Minden bizonnyal a szervezetnek ez a széttagoltsága is hozzájárult ahhoz, hogy a községi mezőgazdasági bizottságok eredményes működésre képteleneknek bizonyultak. A szervezet nehézkességét pedig nem ellensúlyozta megfelelő érdekképviseleti politika, céltudatos irányítás. Csak ezzel magyarázható, hogy még azok a mezőgazdasági bizottságok is rosszul fogták fel feladatukat, amelyek kivételesen kedvező adottságaik folytán működni próbáltak. A helyi problémák helyett idejüket országos, sőt nemzetközi feladatok megoldásának kísérleteire pazarolták, és ezek eleve sikertelenségre ítélték működésüket. A járási mezőgazdasági bizottságok és a megyei bizottságok ugyanazon okoknál fogva éppen olyan tehetetlenek és jelentőség nélküliek maradtak, mint a községi mezőgazdasági bizottságok. A kerületi mezőgazdasági kamarák pedig már sokkal távolabb estek a községektől, semhogy a községi mezőgazdasági bizottságok működését érdemlegesen ellenőrizni és irányítani tudták volna. Súlyos hiányossága volt az 1920. évi XVIII. tc.-nek, hogy nem gondoskodott megfelelően az érdekképviseleti egység megteremtéséről és biztosításáról. Az egyesülési szabadság, a demokratikus emberi jogok teljességéhez tartozik, tehát ezt a jelen törvényjavaslat sem igyekszik korlátozni, azonban az érdekképviselet szervezetét úgy építi fel, hogy attól független, különálló egyesületek létesítésére közérdekből a jövőben szükség nem lesz, és ha ilyenek mégis létesülnének, a földmívelésügyi miniszternek lesz joga az ilyen egyesületek működése felett szakszempontból felügyeletet gyakorolni. Az 1920. évi XVIII. te. nem gondoskodott megfelelő módon a mezőgazdaság törvényes érdekképviseleti szervezetének anyagi alátámasztásáról sem. A mezőgazdasági kamarai illeték lehetővé tette a mezőgazdasági kamarák és az Országos Mezőgazdasági Kamara szűk szervezettel és korlátolt munkakörrel való fenntartását, de nem engedte meg, hogy pl. amikor a mezőgazdasági kamarák a törvény hiányosságait felismerve azon segíteni próbáltak, kirendeltségek, kirendelt tisztviselők beosztásával az érdekképviseleti szervezet alsóbb tagozatait az elposványosodásból kiemeljék. Az új érdekképviseleti szervezetre felmérhetetlen feladatok várnak, amelyek megoldása tekintélyes költséggel jár. E feladatok megvalósítása ma olyan mélyreható érdeke a mezőgazdaság1175