Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. A magyar mezőgazdaságnak évszázados problémája oldódott meg a földreformmal. A nagybirtokrendszer megszüntetése folytán a földnélküli mezőgazdasági munkavállalók nagy tömege földtulajdonos lett, akiknek szervezett mezőgazdasági termelésünkbe való bekapcsolása döntő fontosságú. A földreform végrehajtása, illetőleg befejezése agrárpolitikánknak nem lehet egyedüli célkitűzése. A feudális rendszer évszázados elnyomatásából felszabadult földmíves népességet nem elég csak földhöz juttatni, hanem lehetővé kell tenni, hogy e népesség a nyugati kis országok mezőgazdasági lakosságával egy színvonalra emelkedjék, hogy gazdaságilag megerősödjék és szaktudással is felkészüljön arra a gazdasági harcra, amelyet az elkövetkezendő évtizedekben meg kell vívnia. Ezért van szükség a demokratikus világrendbe kapcsolódó demokratikus elvek szerint felépített olyan mezőgazdasági érdekképviseletre, amely hathatósan el tudja látni a mezőgazdaság és a mezőgazdasági népesség érdekvédelmét. Demokratikus államban a nép maga irányítja sorsát. Az állam dolgozó tagjai azonban nemcsak a törvényhozás terén, hanem az őket legközelebbről érintő kérdésekben, a gazdasági élet vonalán is érvényesíteni kívánják akaratukat és közvetlenül hatékonyan óhajtják szolgálni érdekeiket. Befolyást követelnek szociális és gazdasági helyzetük kialakítására, szellemi és fizikai életszínvonaluk emelésére. Ezt a befolyást számukra az érdekképviseleti szervezetek biztosíthatják. A demokratikus államrend érvényesülésének lényeges biztosítékai az érdekképviseletek. A kormányzati hatalom a legjobb szándék mellett is diktatórikussá válhatik, ha feladatainak megoldásánál nem támaszkodhatik az érdekképviseletekre, amelyek az érdekeltek legszélesebb rétegeiből felépülve kifejezésre képesek juttatni azok felfogását, akiket a tervezett intézkedések érintenek és akikről a kormányzat gondoskodni kíván. Az érdekképviseleti rendszer biztosítja, hogy a kormányzati intézkedésekben egyéni és az érdekeltek kívánságával ellentétes elgondolások ne érvényesüljenek. De a demokratikus országépítésnek nemcsak a politikai szempontjai, hanem a célszerűség és szükségesség is megkívánja a kormányzati hatalom mellett a széles néprétegekre támaszkodó és megfelelő önkormányzattal rendelkező érdekképviseleti szervek létesítését. A kormányzat ugyanis a hatáskörébe utalt területen az általános irányításra és ellenőrzésre hivatott. A változó élet azonban naponként minden vonalon új feladatokat, új problémákat vet fel és ilyenek elé állítja a dolgozók tömegeit. Ezeket a problémákat azok ismerik a legjobban, akik azokkal megküzdeni és azok súlyát viselni kénytelenek. A kormányzat a maga szervezetével és eszközeivel nem is lehet képes arra, hogy ezeket a feladatokat felismerje és megoldhassa, már csak azért sem, mert az így felmerülő kérdések egy része helyi jellegű s így az eltérő helyi adottságoknak megfelelően eltérő intézkedéseket is igényelnek. Az ilyen helyi feladatok tehát a kormányzati irányítás határai között a legtökéletesebben maguknak az érde1171