Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
46. 1946. augusztus 9. kelteknek közvetlen közreműködésével oldhatók meg, vagy legalábbis maguknak az érdekelteknek kell rámutatni a megoldás legcélszerűbb módjaira. Magyarország népessége túlnyomó többségének létalapja a magyar föld. A magyar föld művelőinek milliói demokratikus jogaikat kívánják gyakorolni, és azt követelik, hogy a törvényhozás teremtse meg számukra azt a haladószellemű érdekképviseletet, amelyben sorsuk irányítására közvetlen befolyást gyakorolhatnak és boldogulásukat saját maguk is előmozdíthatják. Mindenek előtt tehát ennek a jogos követelésnek kíván eleget tenni ez a törvényjavaslat. A magyar föld művelőinek boldogulása azonban nem választható el magának a mezőgazdasági termelésnek, mint az ország pillérét jelentő nemzetgazdasági ágazatának sorsától. Soha nem képzelt feladatok, leküzdhetetlennek látszó nehézségek áthidalása vár a magyar mezőgazdaságra. A bűnös háború és az esztelen rombolás által kifosztott, tönkretett termelés újjáépítésének nehéz munkáját minél gyorsabban meg kell oldani. Végeredményben bármennyire kézenfekvő a nemzetgazdaság egyes ágazatainak: a mezőgazdaságnak, az iparnak, a kereskedelemnek és a hiteléletnek szoros egymásrautaltsága, tagadhatatlanul felismerhetők közöttük érdekellentétek is, amely érdekellentéteket néha az emberi önzés igyekszik előtérbe állítani. Egy olyan országban, ahol az állami és gazdasági élet létalapját a mezőgazdasági termelés szolgáltatja, természetesen gondoskodni kell arról, hogy a mezőgazdasági termelés a maga prosperitásának a keresésében erőteljesen helyt tudjon állani a többi gazdasági ágazatok törekvéseivel szemben. Minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az 1914-18. évi világháború utáni egyoldalú iparpártoló politika következtében természetesen a mezőgazdasági termelés megfelelő mértékben nem fejlődhetett. A mezőgazdaság érdekképviseleti szervezetének továbbmenőleg tehát az a hivatása, hogy a mezőgazdasági termelés érdekeit egyetemesen és szervezetten tudja megvédeni az egyéb gazdasági ágazatok érdekeivel szemben. Ez nem is nevezhető egyoldalú mezőgazdasági érdeknek, mert az egész ország érdeke, a mezőgazdasági népességen kívül az ország népessége további millióinak sorsa fordul meg azon, hogy milyen mértékben tudja a mezőgazdasági termelés a saját érdekeit érvényre juttatni és e feladatok megoldásán keresztül a mezőgazdasági népesség boldogulását is megtalálni. A legnagyobb demokratikus vívmány, a nagybirtokrendszer megszüntetése, egészen új feladatokkal jelentkezik. A magyar mezőgazdaság szerkezetében teljesen megváltozott és hazánk a törpe- és kisbirtokosok országává lett. Sokszázezerre rúg azoknak a száma, akik a nagybirtok helyén mint új kisbirtokosok keresik a boldogulásukat. Hiányos felszereléssel és — hibájukon kívül — nem minden vonatkozásban elegendő hozzáértéssel és tapasztalattal kezdik meg küzdelmüket a kifosztottsággal, a háborús pusztítások következményeivel és a természet mostohaságával szemben. Ezeket az új kisbirtokosokat segíteni kell. Megszervezéssel, szakszerű irányítással, és amennyire lehetséges, anyagi 1172
