Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
46.1946. augusztus 9. nak a megállapítása egy olyan szervezet kezében, amelyben legalább 50%-ban van képviselve a szakszervezet, tehát meg tudja védeni az érdekeit, nem okozhat veszélyt, mert az érdekazonosság tökéletesen megvan és a munkavállalók így érzik ezt. Éppen ezeknél az okoknál fogva mondott csődöt a munkaközvetítés a folyó évben a mai rendszerében. Nyilvánvaló, hogy ez csakis a mezőgazdasági érdekképviselet keretében képzelhető el teljes békességben. Volna egy javaslata a hitelkérdést illetőleg. Nem olyan veszélyes ez, mert nagy részt vállalt át az államtól, de nem kell, nem is lehet, hogy megerőszakolják a költségvetést, az erőszakot tehát csak oly mértékben lehet végrehajtani, amilyen mértékben arra az adottságok megvannak. Ha ezt elvben kimondják, akkor a többi már technika, a pénzügyi kormánnyal kell megbeszélni mindig a részletes végrehajtást. Ha pedig ebben meg tudnak állapodni, akkor nyugodtan benyújtható ez a törvényjavaslat, mert csak ez a két pont marad vitás. Az egyik helyen három szóból, a másik rész pedig öt szóból áll, tehát ezeknek a szakaszoknak a megváltoztatása közben még elképzelhető. [Ries] Igazságügyminiszter: A szövegezés úgy is rossz. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: A szövegezést meg lehet mégegyszer nézni. Az az érzése, leghelyesebb benyújtani, mert ebben a két pontban vagy meg tudnak állapodni egy nap vagy két nap alatt, ha pedig nem, a parlament döntse el ezt a kérdést, mert enélkül az érdekképviseleti törvény nélkül a mezőgazdasági termelés, amely ma már a vidéken tökéletesen laza állapotban, összeomlóban van, valóban össze fog omlani. A javaslat tehát az: nyújtsák be ezt a törvényjavaslatot és ezt a két vitás kérdést mégegyszer pártközi értekezleten tárgyalják meg. [Nagy] Miniszterelnök: A belügyminiszter kér szót. [Rajk] Belügyminiszter: Általánosságban, elvben szeretne hozzászólni a kérdéshez. Azt hiszi, hogyha az elvi síkról leszállnak, gyakorlati térre mennek és az elhangzott elvi szempontokat gyakorlati tényekkel támasztják alá, akkor nagyon sok dolog leegyszerűsödik, legalábbis megvilágosodik. Az első kérdéshez, a kúriális kérdéshez az 1935-ös statisztikai kimutatásokra támaszkodva kíván hozzászólni. Azóta bizonyos módosulások történtek, de ezek a nagybirtokoknak, a nagyobb birtokkategóriának a hátrányára mentek, az alsóbbaknak pedig a szaporodására. 1935-ben 1 827 000 önálló gazdálkodó volt nyilvántartva. Ezek a következő kategóriákra oszlottak: egy holdon gazdálkodó, egy-öt holdas, öt-tíz, tíz-húsz és húsztól felfelé. Ha összeveti az itt javasolt kúriális összetételt ezekkel a számadatokkal, akkor kijön az, hogy 1 639 000 önálló gazdálkodóval szemben áll 15 holdon felüli 175 000 önálló gazdálkodó. Tehát 1 639 000 15 holdig terjedő gazdálkodóval szemben 175 000 tizenöt holdon felüli gazdálkodó. Kétségtelen, hogy azóta ez a 175 000 még jobban csökkent és sokkal kevesebb, a másik pedig ennek arányában emelkedett. Ha megnézzük a kúriális összetételt, a közellátási miniszternek tökélete1157
