Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. [Nagy] Miniszterelnök: Az ilyen általános felhatalmazás ellentétben áll a stabilizáció alapgondolatával és ezért arra kéri a népjóléti minisztert, hogy az általános tilalom fennállása alatt az egyes eseteket terjessze a minisztertanács elé. Közegészségügyi kérdésekben hajlandó nagyobb megértést tanúsítani, de az általános felhatalmazás ellentétben áll a különböző tárcákkal szemben alkalmazott korlátozásokkal. [Molnár] Népjóléti miniszter javaslatát a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 40 [Mistéth] Újjáépítési miniszter előterjeszti dr. Novak Jenő miniszteri tanácsos szolgálati idejének nyugdíjba való beszámítása iránti javaslatát. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 41 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát a mezőgazdasági érdekképviseletről. Az előkészítő tárgyalások során néhány kérdésben nem tudtak megállapodni. A munkáspártok kifogásolták a kuriális felállítását, továbbá a mezőgazdasági munkásközvetítésnek a földmunkás szövetkezetektől való elvonását, és kifogás hangzott el pénzügyi vonalon is.

21 Átlag számítás 21 A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslat tervezete és általános indoklása megtalálható Nagy Ferenc miniszterelnök iratai között. (MOL XIX-A-1-e 1. doboz III/l. dosszié 1946. 1639) Az általános indoklást a jelen jegyzőkönyv a) mellékleteként közöljük. Az 1945 előtt működött, a nagybirtok és a nagybirtokosok érdekeit képviselő Mezőgazdasági Kamara helyébe — a földbirtokreform következtében — a Kisgazdapárt részéről merült fel a demokratikus viszonyoknak megfelelő mezőgazdasági érdekképviseleti szerv létrehozásának az igénye. Szakemberek és a többi párt képviselőinek lehető bevonásával munkabizottságot hoztak létre, amely a fejlett mezőgazdasági szervezetekkel rendelkező országok érdekképviseleteinek tapasztalatait felhasználva 1946 januárjára el is készítette a hivatalosan Országos Mezőgazdasági Szövetség elnevezésű szervezet létrehozását célzó törvényjavaslatot. A tervezet szerint a szervezet feladata lett volna, hogy a mezőgazdaság és a mezőgazdasági népesség érdekeit képviselje minden illetékes fórumon, tanulmányozza és értékelje a mezőgazdasági viszonyokat, a termelést, értékesítést, a mezőgazdasági népesség gazdasági helyzetét, a munkaviszonyokat, a földbirtokpolitikai mozgalmakat s javaslatokat tegyen a mezőgazdaság érdekeit érintő törvényekre, rendeletekre, munkaközvetítő feladatokat lásson el. Az országos érdekképviseleti feladatokon kívül a szövetség helyi szerveinek véleményét a közigazgatási hatóságok és hivatalok is kötelesek lettek volna kikérni minden mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedésük megtétele előtt. A szövetség szervezeti felépítése — a helyi szervektől az országos központig — a mezőgazdasági lakosság földbirtokviszonyaihoz igazodott volna. Három csoportot, kúriát terveztek létrehozni: az első csoportba a mezőgazdasági munkavállalók és az 5 katasztrális holdnál nem nagyobb birtokkal rendelkezők tartoztak volna, a második csoportba az 5-15 katasztrális holddal rendelkezők, míg a harmadik csoportba a 15 katasztrális holdnál nagyobb birtokosok. A községi, városi testületbe csoportonként 5-5 tagot választhattak volna a helyi mezőgazdasági lakók. Amennyiben az egyik vagy másik csoport tagjai az 50 főt meghaladták volna, minden megkezdett 20 fő után további l-l tagot küldhettek volna a helyi testületbe. Az egyes csoportok választott tagjainak 1152