Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. szerint 45 millió pengő volna az évi szükséglet. Ezeknek jelentős része nem új kiadást jelent, mert az érdekképviseletek jelentős állami kötelezettségeket, illetve munkálatokat vesznek át. Ezek a tételek korábban a Földmívelésügyi Minisztérium keretében nyertek fedezetet. Hajlandó olyan enyhítést alkalmazni, hogy fokozatosan hajtja végre a törvényt, és az első költségvetési évre elegendőnek bizonyul 25 millió [1938 előtti?] pengő, ami 75 millió forintnak felel meg. Az eredeti javaslat némi módosítást szenvedett, de ezek nem jelentősek. A javaslat 75. §-a sorolja fel az érdekképviselet kiadásainak fedezésére szolgáló bevételeket. A mezőgazdaságot olyan súlyos pénzügyi terhekkel rótták meg, hogy az érdekképviselet fenntartására külön szolgáltatást már nem teljesíthet. Ezért indokolt, hogy az államot illető bevételekből részesüljön. Bizonyos kényszerkörülmények között még a 25 milliós költségvetést is le tudja 20-ra esetleg szállítani. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Akkor, amidőn a bányák államosítása elhatároztatott, valóban hozzájárultak ahhoz, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet szabályoztassék. A javaslattal egyetért, helyesli azt, de elvi észrevételei vannak. A három kúriára való tagozódást antidemokratikusnak tartja, mert az egyik kategória úgyszólván plurális képviseletre ad lehetőséget. A nagyobb gazdák kis létszáma aránytalan képviseletet nyer. Nem járulhat a maga részéről hozzá ahhoz, hogy a szakszervezetektől elvonják a munkaközvetítést. Demokratikus országban a munkavállalók szervezete végzi az elhelyezést. Ez nálunk is szerzett jog és minden jogfosztás helytelen. Szükség van a mezőgazdaság körében is a nyugalomba és az eddigiektől eltérő szabályozás sztrájkot is jelenthet. A pénzügyi fedezetet nem tartja elfogagadhatónak, mert az érdekképviseletnek az állammal való eltartása helytelen és más megoldást kell keresni. száma azonban 25 főnél nem lehetett volna több. Az így megválasztott küldötteken kívül a Parasztszövetség helyi szervezete 3, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének (FÉKOSZ) helyi szervei pedig 2 tagot küldhettek volna a testületbe. A helyi mezőgazdasági testületek titkos szavazással, választói csoportonként l-l képviselőt küldhettek volna a megyei érdekképviseleti testületbe, a Parasztszövetség 15-15, a FÉKOSZ pedig 10-10 tagot. Az Országos Mezőgazdasági Szövetségbe a megyei testületek titkos szavazattal 2-2 rendes tagot küldhettek volna és ugyanott a Parasztszövetség és a FÉKOSZ is képviseltethette volna magát. (Tanúk - korukról 5. Kiss Sándor: A magyar demokráciáért. Magyar Öregdiák Szövetség. Bessenyei György Kör. 1983. 71-72.pp.) A törvényjavaslat ügyében — mint ahogyan a minisztertanácsi jegyzőkönyvből is kitűnik — több pártközi értekezletet tartottak (az 1946. augusztus 10-én a tartott pártközi értekezletről a Magyar Nemzet augusztus 13-ai, a szeptember 19-ei értekezletről - a Kis Újság szeptember 21-ei számában adott beszámolót. Lásd a Pártközi értekezletek. 282., 285-286., 289.pp.). A munkáspártok mindenképpen meg akarták akadályozni a parasztság önkormányzatát megvalósító szervezet létrehozását. Nyiltan azonban — félve a parasztság rokonszenvének teljes elvesztésétől — nem akarták elvetni a javaslatot. A kúriális szervezeti felépítés, illetve a munkaközvetítés jogának vitatása csak halasztó szándékú kritikai ellenvetés volt. 1153