Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. sorsra kárhoztatják az egész magyar nemzetet. így pl. 137 000 kat. holdat tesz ki az a terület, amelyet a földreform során [a] Szövetséges Hatalmak polgárai tulajdonából kiosztottunk. Ebből kevés híján 30 000 katasztrális hold a szőlő és a gyümölcsös, megfelelő felszereléssel és felül-építményekkel. Teljes kártalanítás esetén ez maga is többször túlhaladja a jóvátételi összeget, de a restitúció keretében még a háborús károkat is megtéríteni tartozunk, túl a jóvátételen. Soha, mióta a világ fennáll és háborúk voltak, az még elő nem fordult, hogy egy háborút vesztett állam hadisarcot is fizessen, amit most jóvátételnek nevezünk, s azonkívül még egyeseknek külön-külön is köteles legyen minden kárát megtéríteni. Amikor tehát a béketervezet azt mondja, hogy nem teljes kártérítést tartozunk fizetni, mert honorálják a győztes hatalmak, hogy szakítottunk a Harmadik Birodalommal, fegyverszüneti szerződést kötöttünk és a németeknek hadat is üzentünk, akkor valójában még a teljes kártérítésnél is többet ró ránk ez a tervezet, amit elfogadnunk nem lehet. Megítélése szerint határozottan ki kell a béketárgyaláson jelentenünk, hogy ilyen alapon nem tárgyalhatunk, mert ilyen kötelezettségeket teljesíteni képtelenek vagyunk. Ha vállalni akarják a Szövetséges Nemzetek mindig hangoztatott elveiket és bennünket nem büntetni akarnak, hanem igazságos békét kívánnak kötni, akkor be kell látniuk, hogy e rendelkezéseket meg kell változtatni. Ismét csak példaképpen utal a 2800 milliós külföldi kötelezettségeinkre, amik ma meghaladják az 5 milliárd forintot, valamint külföldi követeléseink zárolására is, s e tételek átszámítása olyan csillagászati számokat eredményez terhünkre, amiknek önkéntes vállalása lehetetlenség. Megítélése az, hogy magyar kormány ilyen békekötést önként alá nem írhat, mert végeredményben is felelősek vagyunk az egész nemzetért, és annak jövőjéért, s elengedhetetlen kötelességünk annak dokumentálása, hogy ilyen békeszerződést önként alá nem írtunk. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: A tárgyalás most már ráterelődött az összes jogi rendelkezésre. A 21. cikk a restitúcióval, a 23. cikk a restaurálással foglalkozik. A 25. cikk szerint a Szövetséges Hatalmak területén lévő összes magyar javak lényegében hazaszállíthatok. Ezeknek a követeléseknek biztosítási díját jogunk van felszámítani. A 23. cikkben a Németországban lévő összes magyar tulajdonról le kell mondani. A 27. cikk felemlíti az összes háború előtti adósságokat. [Ballá] Tájékoztatásügyi miniszter: A békeszerződésben most már tisztázni kell, hogy mi tekintendő Magyarországon német vagyonnak. Amennyiben ez a cikk ezt nem tisztázza, úgy ebből ismét beláthatatlan károk, illetve fizetési kötelezettségek származhatnak. A Szovjetunió javaslata a kedvező a 25. cikknél. Ennek ismét az a szépséghibája, hogy e cikk tekintetében a Szovjetunió érdektelen. Amerikai, brit és francia javaslat 1. pontja rendkívül súlyos, [sic!]

30 Valósággal elkobzást jelent a magyar állampolgárok javaifra] és érdekeltségére 30 A szovjet, illetve az amerikai, a brit és a francia javaslatot lásd a jelen jegyőkönyv a) mellékletének 25. cikkénél. 1110