Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. nézve, ami indokolatlanul súlyos kikötés akkor, amikor Magyarország a 23. cikk értelmében teljes kártérítéssel tartozik. Ez a pont legfeljebb addig terjedhet, hogy a Szövetséges Hatalmaknak zár alá vételi, illetve zálogjoguk lehet ezek felett a vagyontárgyak felett mindaddig, amíg Magyarország a 23. cikk értelmében kártérítési kötelezettségének eleget tesz. Különben is hiányzik a szerződés-tervezetből [a] rendelkezés arra nézve, hogy az Egyesült Nemzetek polgárainak az igényei milyen értékelés szerint fizetendők ki ezekből a vagyontárgyakból, és mennyiben van Magyarországnak joga ahhoz, hogy valamely alacsonyan értékelt vagyontárgy helyett az igényt készpénzben egyenlítsen ki. Ugyanezen pont 2. bekezdése ugyan a magyar tulajdon felszámolását a szövetséges törvény szerint teszi elfogadhatóvá, azonban ez azért nem fogadható el, mert a felszámolásnál más szabály vonatkozik a javak felértékelésére és más azok értékesítésére, úgyhogy minden állam joga szerint a csőd, [a] végrahajtás, vagy [a] felszámolásszerű értékesítés mindig becsérték alatt történik. Itt tehát megint lehetőség van bizonytalan összegű károsodásra. Különben is ez a pont is jellemzően az egyenlőtlenség elvén alapszik, mert a 23. cikk 5. pontja az Egyesült Nemzetek polgára részére a mi költségünkön becslési eljárást tesz lehetővé, míg ez a pont a szövetséges hatalom intern törvényeit teszi kötelezővé. A paritás elvéből az következik, hogy a 23. cikk 5. pontjánál is az általános magyar szabályok az irányadók a kár értékelésénél. A 4. bekezdés hasonlóképpen megerősíti az 1. bekezdésben kikötött elkobzási jogot. Románia nem tartozott az Egyesült Nemzetek közé, azonban a Magyarországnak küldött hadüzenettel egyidőben az összes magyar javakat zár alá vette és ezt ma is a romániai CASBI nevű intézmény kezeli

31 és tartja zár alatt. A tervezet semmiféle rendelkezést nem tartalmaz ezekre a javakra és az egyezmény 7. cikke sem mond mást, minthogy a háborús állapot megszűnik a két ország között, de a romániai magyar javak tekintetében még tárgyalási lehetőséget sem ad. A 26. cikknél megjegyzése, hogy a Szovjetunió javaslata szerint Magyarországnak német területen lévő azon vagyontárgyakhoz van igénye, amelyeket 1945. január 20. óta kényszerrel vagy erőszakkal vittek Németországba.

32 Ez a javaslat hátrányos azért, mert a kiürítés 1944. őszén zajlott le, tehát ezerszer annyi értéket vittek ki az országból január 20. előtt, mint január 20. óta, másrészt a kivitelnél a kényszer vagy erőszak igazolása kétségessé tehető, [sic!] A brit, amerikai és francia javaslat elfogadhatatlan. Magyarország mérhetetlen károkat szenvedett a német megszállás és a német kiürítés következtében. Sem jogi, sem erkölcsi alapja nincs annak, hogy Németország ellenségei Németország helyett lemondásra kényszerítsék Magyarországot a Németországgal szembeni kárigényéről. Legfeljebb arról lehet szó, hogy Magyarország, mint 31

A CASBI-ról, azaz a romániai Ellenséges Javakat Kezelő és Felügyelő Pénztáráról lásd a [17.] 100. sz. jegyzőkönyv 17. jegyzetét. 32 1945. január 20-án írták alá a szovjet-magyar fegyverszüneti egyezményt. 1111