Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. Nincs lerögzítve, hogy ennek a hadseregnek a felállítása mi alapon szervezhető meg. Ezt a szerződésben kell tisztázni, mert az emlékiratban [az] egy évi szolgálati időt vették alapul, az általános kötelezettség alapján. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Nem hiszi, hogy célszerű lenne ezt felvetni, mert itt a trianoni békeszerződéssel szemben már engedményt tesz. A létszámot illetően ki volt kötve a 35 000 fő. Ki volt kötve, hogy milyen alapon jöhet létre. Ne vessünk fel oly kérdést, amiben nincs semmi megkötés. Zentai Vilmos [honvédelmi] államtitkár: Azért vetette fel a problémát, mert a Szövetséges Ellenőrző Bizottság az általános védkötelezettség mellett foglalt állást. A másik szempont pedig, hogy milicia-alapon teremtsük meg hadseregünket. A 13. cikknél, ahol a szerződés a támadó fegyvereknek a kiküszöbölését határozza meg, nem derül ki világosan, vajon ez a kifejezés csak a tengeri támadó fegyverekre, vagy általában a szárazföldi és légi fegyvernemre is vonatkozik.

18 [Mistéth] Újjáépítési miniszter: Kéri a „helyi" szó törlését. Zentai Vilmos [honvédelmi] államtitkár: Annál a résznél, amely meghatározza, hogy az ausztriai megszálló övezetből Magyarországhoz vezető utaknál felhasznált és szolgálatba állított orosz hadsereg tagjai milyen viszonyban vannak velünk, a jóviszony biztosítása és fenntartása érdekében jó lenne precízebb meghatározás.

19 [Ballá] Tájékoztatásügyi miniszter: A 9. cikkre visszatérve megjegyzi, hogy a szövetségesek bármelyike egyoldalúan kiválaszthatja, melyik Magyarországgal kötött korábbi szerződését akarja fenntartani. Itt feltétlenül ki kell kötni Magyarországnak azt a jogát, hogy maga is dönthet abban a kérdésben, vajon valamely szövetséges hatalom által fenntartani kívánt szerződést a maga részéről is kívánja-e fenntartani, vagy sem. Ezt a kikötést indokolja azzal, hogy a nemzetközi jog szerint a háború megindításával minden nemzetközi szerződés felbontottnak tekintendő, annak visszaállítása tehát nem alapulhat egyoldalú jognyilatkozaton, hanem kétoldalú ügyleten.

20 A 19. cikknél azt a meghatározást, hogy „mihelyt lehet" precízebben kell meghatározni. A hadifoglyok hazajövetelét a békekötés után egy évvel le kell zárni. 18 A magyar 35-36 000 fős javaslathoz képest a békeszerződés-tervezet 65 000 főt tartalmazó előírása előrelépést jelentett a haderő létszámát illetően. így természetes volt, hogy Gerő Ernő feleslegesnek találta a kérdés további részletes tárgyalásának felvetését. A békeszerződésnek — a tervezet 13. cikke helyett — a 15. cikke foglalkozott - Magyarország vonatkozásában csakugyan értelmetlenül, s ennyiben jogosnak látszott Zentai kérdése - a tengeri aknákkal, tengeralattjárókkal stb.-vel. 19 Lásd a jelen jegyzőkönyv szövegét a 23. jegyzetnél, valamint az a) mellékletben a 20. cikkre vonatkozó részt. 20 Lásd a 16. jegyzetet. 1104