Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

31. 1946. június 7. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

34 34 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát [egy rendőr főparancsnok révén] özvegy Bokelberg Edéné özvegyi kegydíja tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 34 Az előterjesztés, illetve az említett „Feljegyzés" nincs a jegyzőkönyv mellett. A Miniszterelnökség hivatali iratai között található „Feljegyzés a minisztertanács tagjai számára, a békedelegáció szakértő tagjainak kijelölése tárgyában" a külügyminiszter javaslatát tartalmazza. A gazdasági delegáció vezetőjének fődelegátusnak Kárász Artúr dr.-t, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóját; mellé beosztva Mattyasovszky Lászlót, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrét javasolta; a delegáció tagjának Székely Artúrt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát, mint a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter; Vásárhelyi István államtitkárt, mint a pénzügyminiszter; Marton János dr. miniszteri tanácsost, mint az iparügyi miniszter; Karczag Imre miniszteri tanácsost, mint a közlekedésügyi miniszter; Zalányi Andor miniszteri tanácsost, mint a földmívelésügyi miniszter; Bogárdi János miniszteri osztálytanácsost, mint a Földmívelésügyi Minisztérium vízügyi szakértőjét; Dabasi-Schweng Lóránd államtitkárt, a Teleki Pál Tudományos Intézet elnökét, mint a Magyar Nemzeti Bank megbízottját, Korányi Jenő miniszteri tanácsost, mint a közellátásügyi miniszter megbízottját. A politikai delegáció általános nemzetiségi és területi szakértőjeként javasolta a külügyminiszter Jócsik Lajos államtitkárt és Flachbart Ernő egyetemi tanárt; Erdély kérdésének szakértőjeként Demeter Béla hírlapírót és Jakabffy Imrét, a Teleki Pál Tudományos Intézet igazgatóját. A szövegszerkesztő bizottságba javasolta a Külügyminisztérium két tisztviselőjét: Sebestyén Pál rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, valamint Baranyai Zoltán miniszteri osztályfőnököt. A békedelegáció főtitkárának Kertész István rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, általános titkárnak Virág Zoltán miniszteri titkárt; gazdasági titkárnak (csak szükség esetére) Száll József miniszteri segédtitkárt javasolta. (MOL XTX-A-1-j 1946-XXXV-6596) Lásd még a [39.] 122. sz. jegyzőkönyv 7., a [40.] 123. sz. jegyzőkönyv 23. és a [49.] 132. sz. jegyzőkönyv 8. napirendi pontját, továbbá: Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés 1947. c. kötet, Héttorony Könyvkiadó, 150. p.-t. Dr. Mikó Tibor 1946 augusztusától miniszterelnökségi osztálytanácsos. Bogárdi János a Vízrajzi Intézet igazgatója volt. Flachbart Ernő (1896-1955) a jogbölcselet nyilvános rendes egyetemi tanára volt. Demeter Béla (1910-1952) romániai magyar újságíró, szociológus, 1936-1940 között az Erdélyi Gazda szerkesztője, majd 1944-ig a Kolozsvári Esti Lapok főszerkesztője. • Jakabffy Imre dolgozta ki azt a tervet, amely Erdély 22 000 km

2 területének Magyarország részére való átadására vonatkozott. Baranyai Zoltán (1888-1948) diplomata, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett. Külügyi szolgálatot teljesített 1920-tól 1935-ig Párizsban, majd Bernben és Genfben. 1940-től Chicagóban dolgozott. 1947-től a Notre Dame Universite tanára volt. Korábban - Wlassics Gyula báróval együtt - kiadta A kisebbségi jogok védelmének kézikönyve című művet. (én. Bratislava-Pozsony.) Kertész István (1904-1987) nemzetközi jogász, diplomata. 1945-től a Külügyminisztérium békeelőkészítő osztályának vezetője, 1946-ban a magyar békedelegáció főtitkára. 1947-ben római magyar követ, 1947 szeptemberében lemondott az állásáról; az Egyesült Államokban élt. Száll József külügyminisztériumi tisztviselő, majd a svájci magyar követségi titkár volt. 787