Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

39. 1946. július 17. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. Utasítja a pénzügyminisztert, hogy a rendeletben megjelölt hatálybalépési idő fenntartásával, a kellő előkészületek megtétele végett a Magyar Közlöny szombati számában jelentesse meg.

1 2 [Ries] Igazságügyminiszter: Előterjeszti javaslatát a gazdasági rend büntetőjogi védelme tárgyában.

2 A tervezet összefoglalja az összes árdrágítási és a közellátást veszélyeztető bűncselekményeket, valamint tartalmazza a forint értékállóságának utasítására vonatkozó intézkedéseket, [sic!] Előnye az is a javaslatnak, hogy ezzel az összes ilyen természetű bűncselekmények [sic!] egységes szabályozást nyertek. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Úgy látja, hogy az előterjesztés egyes részeiben a ma érvényben lévő törvényeinknél enyhébb intézkedéseket tartalmaz, így a 9. § eltérést jelent az eddigi szankcióktól. 1 A Gazdasági Főtanács — amelynek természetesen tagja volt a pénzügminiszter is — 1946. július 15-ei ülésén az arany- és valutabeszolgáltatási rendelettel kapcsolatban a következőket határozta: ,,a.) A törtaranyat be kell szolgáltatni, tehát magánkézben semmiféle mennyiséget nem lehet hagyni. b.) Darabos arany (aranytárgyak, ékszerek) nem esik beszolgáltatási kötelezettség alá, de csak az egyéni használat körét meg nem haladó mértékben. Ezt a mértéket az illetékes bíróság fogja esetenként elbírálni. c.) Csak a külföldi verésü aranyérméket kell beszolgáltatni, tehát a beszolgáltatási kötelezettség a 20 koronás aranyérmére (körmöci arany) nem vonatkozik. d.) Szükségesnek tartja, hogy a rendelettervezet szerinti halálbüntetés fenntartassák. e.) A beszolgáltatott arany és valuta ellenértékét a Nemzeti Bank azonnal köteles kifizetni, ha a beszolgáltató ezt kívánja. Ellenkező esetben kamatozó betétként kell kezelni. f.) A vonatkozó rendeletet július 27-én kell a Magyar Közlönyben közzétenni, a beszolgáltatást pedig augusztus hó 15-ig kell végrehajtani." (MOL XIX-A-10-XLVII-5. pont.) A rendelet tervezetének ismételten — még a minisztertanácsi tárgyalás előtti — javított, több, a rendelettervezetbe nem tartozó, egyes kérdések tisztázását célzó megjegyzést tartalmazó változata szerepel a jegyzőkönyv mellett. A tervezet a Magyar Nemzeti Banknál, illetve a Pénzintézeti Központnál zárolt betétbe helyezendő, illetve az ez alól mentesített értékek körének megadása mellett, foglalkozott a bejelentés módjával, az értékek megvételével, felhasználásukkal, a rendeletben foglaltakat megsértők büntetésével. Nem tért ki eredetileg arra, hogy milyen menynyiségű aranyat kell bejelenteni. A közellátásügyi miniszter által szóvá tett 6. § azzal foglalkozott, hogy a belföldi hitelezővel szemben fennállott, az 1945. január 1. óta keletkezett tartozást az adós forintban teljesíthette, akkor is, ha a rendelet hatálybalépését megelőzően külföldi pénznemben vagy aranyban való teljesítést kötöttek ki. Megjegyezte e §, hogy ha az 1945. január 1. előtt létrejött kötelmet a felek az említett időpontot követően megújították vagy megújítják, a tartozást úgy kellett tekinteni, mint amely 1945. január 1. előtt jött létre. Lásd a 8400/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. július 28., továbbá a [41.] 124. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 2 A jegyzőkönyv mellett csak a rendelet tervezete található. Ez az árdrágító visszaélésekről, a közellátás érdekét veszélyeztető cselekményekről, ezek büntetéséről, a forint értékállandóságának biztosítékát célzó különleges büntetésekről, végül hatásköri, eljárási kérdésekről intézkedett. 972