Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

31. 1946. június 7. [40] 39 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát Gárdonyi Sándor ny. pénzügyi számvevőségi tanácsos nyugdíjba beszámítható idejének [megállapítása] tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. [41] 40 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát az ún. „E.II." sorozatú újabb kincstári jegy kölcsön felvétele tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

39 [42] 41 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát 151 700/1946. sz. alatt, az adópengő adójegy használatának kiterjesztése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

40 értékének rohamos romlását említette fel, ami a hozzájárulási összeget teljesen értéktelenné tette. Másrészt utalt arra, hogy a Phönix biztosító ügyeit lebonyolító Unitas Rt. vagyonának túlnyomó részét nagy tőkeerejű biztosító vállalatok vették át, s így nem volt indokolt, hogy a lényegesen kisebb teljesítőképességű vállalatok a hozzájárulás további fizetésével e nagy vállalatokat támogassák. Lásd a 6810/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. június 16. 39 Az 1956/1946.P.M.VI.a. sz. előterjesztés az állami pénzszükséglet fedezése céljából, a korábban már kialakult keretek és feltételek mellett (lásd többek között a [13.] 96. sz. jegyzőkönyv 53. és a [29.] 112. sz. jegyzőkönyv 47. napirendi pontját) 2500 milliárd miipengő kölcsön felvételét javasolta. A kincstári jegykölcsönt 1946. június 8-án kívánta kibocsátani. 40 A pénzügyminiszter előterjesztése visszatekintett a közadók adópengőben való meghatározásáról szóló 11 600/1945. ME sz. rendeletre (MK 1945. december 7.), illetőleg az egyes pénzköveteléseknek adópengőben való meghatározásáról intézkedő 12 430/1945. ME sz. rendeletre (MK 1946. január 1.). A pénz vásárlóértékének gyorsuló ütemű romlása folytán, de egyben a stabilizáció irányába mutató átmenetként került bevezetésre az 5600/1946. ME sz. rendelettel (MK 1946. május 21.) az adópengő adójegy, amely 1946. június l-jével csak az adópengőben kivetett közadók lerovására szolgált, de eleve számításba vették azt, hogy használatának a körét kibővítik. így a közüzemidíjak, továbbá az állam vagy más közület és ezek üzemei által nyújtott szolgáltatások, valamint az általuk előállított vagy forgalomba hozott áruk ellenértékének a kiegyenlítésére, sőt általában a közellátás keretében hatósági áron kiszolgáltatott áruk ellenértékének fizetésére is az adójegyeket kívánták használni. Ennek révén egyrészt a pengő és az adópengő átszámításának terhétől kívánták megkímélni az üzemeket, intézményeket, másrészt a ngyközönség számára is lehetővé próbálták tenni, hogy szükségleteik jó részéről az eleve ismert adópengő összegekben számolhassanak. Az adójegyeket a postahivatalok s a postatakarékpénztárak révén tervezték árusítani - s az intézmény, üzem, üzlet számára naponként ugyanott kívántak lehetőséget adni a napi adópengő jelzőszám alapján ezeknek a rendes pengőre való átváltására. Az adópengő adójegy használatának a fenti értelemben való kiterjesztéséről - egyben további adópengő adójegyek forgalomba hozataláról az 5970/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. június 13.) intézkedett. 790