Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

29. 1946. május 31. gel bírnak, ez pedig a miniszterelnök hatáskörébe tartozik. Az alelnök személyét illetően az volna a helyes, ha az iparügyi miniszter és a közlekedésügyi miniszter egyetértésben tenné meg javaslatát. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter hajlandó az előterjesztést ezekkel a módosításokkal elfogadni. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a 16. § (3) bekezdése szerinti elnököt és alelnököt a miniszterelnök, éspedig az alelnököt az iparügyi és a közlekedésügyi miniszter együttes javaslatára nevezi ki.

51 57 [Báni Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát a „Termelési Tanács és Termelési Bizottság szervezése" tárgyában. Az igazságügyminiszter 2087/1946. sz. alatt közölt észrevételeit figyelembe vette és az eredeti tervezetből a 9. § (3) és [a] 11. § (2) bekezdését elhagyta. A 9. § és [a] 11. § (1) bekezdését pedig megfelelően módosította. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter nem ért egyet az újabb és újabb szervek felállításával. Álláspontja szerint az Anyaghivatal a Tanács hatáskörét elláthatja. 51 A 39 330/1.1946.Ip.M. sz. előterjesztés az egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvényjavaslatnak a Nemzetgyűlés előtti minisztertanácsi megvitatására kínált lehetőséget. Rámutatott arra, hogy a villamos energiának az iparban és részben már a mezőgazdasági termelésben is, továbbá a közlekedésben és egyéb gazdasági téren, de a háztartások szükségleteinek kielégítéséban is betöltött fontos szerepe tette szükségessé, hogy a villamos energiagazdálkodásba az állam erélyesebben beavatkoznék. A pártokkal történt megállapodás értelmében elsősorban az energiatelepek és a távvezetékek állami tulajdonba vételét javasolta. Ennek egyik első lépése volt a szénbányászat és a hozzátartozó energiatelepek államosítása. Az államosítást nem csak a nagyobb, hanem a kisebb de az országos energiagazdálkodás szempontjából lényeges energiaközpontokra is javasolta kiterjeszteni. Csupán Budapest Székesfőváros Elektromos Műveit kívánta ez alól kivenni. így javaslatában kihangsúlyozta, hogy valamely eladott, bérbeadott energiatelep vagy távvezeték esetén is a maga részére kívánta biztosítani az állam a tulajdonjogot, továbbá hogy bizonyos fogyasztók energiaszükségletének elsősorbani kielégítését, a villamosművek együttműködését is maga kívánta meghatározni, tulajdonosként maga kívánt gondoskodni a villamosmű bővítéséről, esetleges működési korlátozásáról vagy megszüntetéséről, működésének ellenőrzéséről, az energia-egységár megállapításáról. Elvként leszögezte, hogy az állami tulajdonba vett energiatelepekért és berendezésekért az állam kártérítést nyújt, de erről külön törvény fog rendelkezni. Az előterjesztés mellett lévő tervezet 16. §-a a törvény végrehajtásával és általában az ország villamosenergiagazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben véleményadás és javaslattétel céljából felállítani tervezett Országos Villamos Energiagazdasági Tanácsról szólt. A § (3) bekezdésének vitatott része eredetileg azt tartalmazta, hogy a tanács „elnökből, alelnökből és tizenkét tagból áll. Elnökét és alelnökét az iparügyi miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök, tagjait pedig az iparügyi miniszter nevezi ki." Az 1946. szeptember 14-én kihirdetett 1946. évi XX. te. több tekintetben kiegészült — a nemzetgyűlési vita nyomán — a minisztertanácsnak bemutatott tervezethez képest, elsősorban a közhasználatú villamosművek tulajdonosait illető kötelezettségek tekintetében. 751