Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

29. 1946. május 31. [Bán] Iparügyi miniszter: Olyan speciális kérdés képezi a Tanács hatáskörét, hogy a javaslathoz ragaszkodnia kell. Dr. Balogh István államtitkár az előterjesztés 2. § (2) bekezdésének olyan módosítását javasolja, hogy az elnököt a miniszterelnök nevezi ki az iparügyi miniszter előterjesztésére. [Bán] Iparügyi miniszter elfogadja a módosítást. [Dobi] Földmívelésügyi miniszter, [Rónai] kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter és [Pfeiffer] igazságügyminiszteri államtitkár bejelentik, hogy észrevételeik vannak. [Nagy] Miniszterelnök javasolja, hogy elvben fogadja el a minisztertanács a javaslatot és az észrevételeket tevő miniszterek egyeztessék össze a szöveget. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta elvileg azzal, hogy az igazságügyminiszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, és a földmívelésügyi miniszter az iparügyi miniszterrel tárgyalja le a végleges szöveget. Amennyiben a szövegben megegyeznek, ügy a javaslat újbóli minisztertanácsi tárgyalása nem szükséges.

52 52 A 38 045/1/1946.Ip.M. sz. előterjesztés abból indult ki, hogy az ország újjáépítése csak a munkateljesítmény fokozása és a munkafegyelem helyreállítása révén érhető el. Akkord (szakmány) bérrendszer bevezetésével kívánta ezt a célt elérni. Ennek érdekében a rendelet szakmánként egy-egy termelési bizottságot javasolt létesíteni. E bizottságok az iparügyi miniszter által kijelölt elnökökön kívül munkavállalói részről a Szakszervezeti Tanács és az illető iparágban működő szakszervezet, munkáltatói részről a Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve szakmai csoportja, kisipar esetében az Ipartestületek Országos Központja és az illető termelési ág budapesti ipartestülete által kiküldött képviselőből kívánta létrehozni. E bizottságok feladatává javasolta tenni a szakmánymértékek megállapítását, az új bérrendszer bevezetésének előkészítését. A bizottságokhoz hasonló módon szervezett Termelési Tanács hatáskörébe kívánta utalni a hozott határozatok, illetve az ezek elleni vélemények és a felmerült elvi ügyekben a döntést. Javasolta, hogy a Tanács elnöke vegyen részt az Országos Munkabérmegállapító Bizottság ülésein, és ez utóbbi bizottság elnöke is a tanács ülésein. A tanács döntései elleni fellépések esetében az iparügyi miniszter számára kívánt felülvizsgálati jogot biztosítani, mint ahogy a tanácsnak is lehetőséget biztosított arra, hogy az iparügyi miniszterhez forduljon, ha — pl. személyi változtatásokra vonatkozó határozatát — az adott területen nem hajtották végre. Az Iparügyi Minisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapon a napirendi pont címénél a Miniszterelnökségen a következő észrevételt jegyezték fel: „a 2. § (2) bekezdéséhez az a módosító javaslatom van »az elnököt, az iparügyi miniszter előterjesztésére a miniszterelnök jelöli ki.« (A 7. § (1) bekezdésében ugyanez a módosítás az ajánlatom. Nem tudom elbírálni, vajon az egész szervezetre szükség van-e és nem volna-e beilleszthető valamely meglévő szervezetbe. Az állam adminisztrációjának növelése és az új intézmény létesítése ellentétben áll az államháztartás egyensúlyának helyreállítását célzó erőfeszítésekkel. Véleményem szerint a Gazdasági Főtanács is tárgyalhatná a kérdést új szerv nélkül." A rendelettervezet 7. §-ának (1) bekezdése a Termelési Tanács összetételéről, így elnökének a kinevezéséről intézkedett. E javaslatot, miként Balogh Istvánnak a 2. § (2) bekezdésére vonatkozó megjegyzését sem érvényesítették a rendeletnek a közlönyben megjelent szövegében. A rendelettervezet 9. és 11. §-a a tanácsnak bizonyos fegyelmi jogkört adott. Ezt az igazságügyminiszter — a jegyzőkönyvhöz mellékelt hivatkozott — levelében aggályosnak, az egyéni 752