Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
28. 1946. május 24. [18] 16 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a lakásadóról szóló 12 410/1945. sz. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 18 [19] 17 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát az angol hitelezők követeléseivel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank válasza tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 19 [20] 18 Rákosi Mátyás államminiszter: A pénzügyminiszternek a mai minisztertanácsra már be kellett volna terjeszteni a nyugdíjak leépítésének a tervét, mert 18 A 135 200/1946.P.M.VII. sz. előterjesztés a 12 410/1945. ME sz. rendelethez (MK 1946. január 1.) az újjáépítési miniszterrel egyetértően adómentességet kívánt biztosítani az újonnan emelt házakban lévő olyan lakások után járó lakásadó alól, amelyeknél a házbér szabad bérmegállapítás útján alakult ki. Ez kiegészítését jelentette annak a már érvényben volt rendeletnek, amely a háborús események következtében helyreállított lakások után járó lakásadóra biztosított adómentességet. Lásd a 6490/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. június 7. 19 75 832/1946./TV.b.P.M. sz. előterjesztés tájékoztatást adott arról, hogy az angol hitelerők érdekeinek képviseletében egy Ingrams nevű úr tárgyalásokat folytatott Budapesten. Nevezett a fegyverszüneti egyezmény (525/1945. ME sz. rendelet, MK 1945. március 17.) 13. §-ából indult ki. E paragrafus a következőket tartalmazta: „Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy magyar területen a háború előtti helyzetnek megfelelően állítja vissza az Egyesült Nemzetek és azok polgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségeit és teljes épségben visszaszolgáltatja azok tulajdonait." Ingrams úr azonban többet kívánt beleérteni ebbe a pontba, mint amit a magyar kormány álláspontja szerint megfogalmaztak benne. A magyar vélemény szerint csak abban az esetben kellett visszaállítani, illetve kártérítést fizetni, ha az Egyesült Nemzeteket, vagy állampolgárát a háború alatt jogszabály vagy hatósági intézkedés folytán érte károsodás. Ezzel szemben nevezett jogi képviselő álláspontja szerint akkor is felelősség terhelte a magyar kormányt, ha a károsodás háborús cselekmény vagy az általános gazdasági helyzet következtében állt elő. A magyar kormány kártérítési kötelezettségét kiterjeszteni kívánta azokra az esetekre is, amelyek a fegyverszüneti egyezmény aláírása utáni intézkedések (földbirtokreform, államosítás) következményei voltak. A Pénzügyminisztérium, a Külföldi Hitelek Országos Bizottsága — akikkel nevezett e tárgyalásokat folytatta — elkerülni igyekezett minden élesebb vitát és kompromisszumos megoldást javasolt, amit Ingrams úr megértéssel fogadott. így javaslatukat elfogadhatónak találta az angol Hambros Bank Ltd. rövidlejáratú követelésének rendezését illetően. Javasolta a pénzügyminiszter, hogy juttassa kifejezésre a magyar kormány azt a szándékát, miszerint az államosítások során a legnagyobb mértékben tartózkodni fog az angol érdekek megsértésétől. Kérte továbbá, hogy olyan értelmű nyilatkozatot tehessen az angol tárgyalófélnek, miszerint a magyar adósok egy részének csődhöz közeli helyzetére tekintettel, addig is, amíg a külföldi hitelek általános rendezésére sor kerülhet, az angol hitelezők részére biztosíthassa, hogy követeléseiket részvényérdekeltségekre, jelzálogos követelésekre vagy hosszúlejáratú kölcsönökre változtassák át. Kérte a pénzügyminiszter a minisztertanács hozzájárulását a jelzett értelmű nyilatkozatok megtételéhez. 706
