Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Válságok 64
Bevezetés nősített szervezetek feloszlatását, név szerint megjelölt politikusok eltávolítását, sőt egyesek bíróság elé állítását követelte, s kérte a magyar kormány fellépését az egyházi személyek szovjetellenes megnyilatkozásainak megszüntetése érdekében. 145 A baloldali pártok és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság összehangolt fellépése természetesen ellenérzéseket váltott ki a Kisgazdapárt vezető köreiben. A magyar kormány azonban a békekötésig szinte korlátlan hatalmat gyakorló nemzetközi szervezet által megfogalmazott követelésekkel nem szállhatott szembe. Az egyes személyek sorsára vonatkozó válaszadás kivételével lényegében elfogadta a jegyzékben foglaltakat. 146 Ennek folyományaként — s minden bizonnyal a nagyhatalmak budapesti képviselőinek tanácsára is — az 1946. július 16-17-én tartott pártközí értekezleten a Kisgazdapárt ismét kötelezettséget vállalt a soraiban lévő jobboldali csoportok elleni harcra - ugyanakkor a baloldali pártoktól ígéretet kapott a június 4^5-ei megállapodásban foglaltak, tehát a községi választások megtartását, s bizonyos rendőrségi, alispáni és polgármesteri állások átengedését illetően. 147 Ez a megállapodás azonban a baloldali pártok pozícióinak erősödését, a Kisgazdapárton belül a jobb és baloldal közötti ellentétek végleges kiéleződését eredményezte. A legnagyobb párton belüli politikai válsághangulat hatására Nagy Ferenc miniszterelnök — saját egyéni véleményének is hangot adva — július 25, majd 30-án tartott parlamenti beszédében bejelentette a július 16-án elfogadott pártközi megállapodás felmondását, 148 augusztus 14-én pedig bicskei beszédében a népi demokrácia polgári jellegű megszilárdítására 149 vonatkozó konkrét intézkedéseket helyezett kilátásba. Ezeknek az ígéreteknek a többségét be is váltották. Általában megélénkült a Kisgazdapárt kezdeményező szerepe. Elérték a B-lista rendelet felülvizsgálatát, megkezdték a községi választások előkészítését, napirendre került a mezőgazdasági érdekképviseleti törvény tervezete, valami történt a feloszlatott egyesületek újjászervezése 145 Lásd a [37.] 120. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját és a) mellékletét, valamint Borhi László: Megalkuvás és erőszak. Az Egyesült Államok és a szovjet térhódítás Magyarországon, 1944-1949. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997. 113-114. pp. 14fi Lásd a PIL 285. f. 2/12. Tildy Zoltán lakásán 1946. július 8-án tartott pártközi értekezlet jegyzőkönyvét, a SZEB-nek küldött jegyzéket illetően pedig a FRUS 1946. VI. Estern Europe; The Soviet Union. United States Government Printing Office. Washington. 1969. 321-326. pp. 147 MOL XTX-A-1-e. I. Nagy Ferenc feljegyzése. A nyilatkozatot illetően: A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai. 1944-1948. Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1967. 629-631. pp. 148 N. N. II. 1946. 470. és 569. pp. 149 Nagy Ferenc miniszterelnök a bel- és külpolitikai kérdésekről beszélt Bicskén. Magyar Nemzet 1946. augusztus 13. Többek között az amnesztiarendelet kibocsátásáról, az internálások szabályozásáról, a rendőrség, a hadsereg átszervezéséről, a járási politikai rendőrség megszüntetéséről, a községi választásokról, a magyar nép legősibb, lelkéhez legközelebb álló intézmények, az egyházak és a demokrácia viszonyának rendezéséről, az ifjúsági egyesületek működéséről, a Kisgazdapárt és a többi párt békés együttműködéséről szólt. 68