Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Válságok 64

Bevezetés terén, a rendőrség átszervezésére is lépéseket tettek, megrendezték az országos parasztnapokat, intenzívebbé vált a képviselők parlamenti kritikai tevékenysége, ennek során leszavazták Rajk László belügyminisztert - amivel kapcsolatban a pártvezetőség sajnálkozását volt kénytelen kifejezni a Kommunista Párt előtt: nehogy kormányzati válsággá fajuljon az ügy.

150 A két munkáspárt összekötő bizottsága 1946. szeptember 20-án határozott hangú nyilatkozatban tiltakozott a Kisgazdapártnak a béketárgyalások időszakában, esetleg a koalíció felbomlasztását eredményező ténykedése, megnyilatkozásai ellen. Nagy Ferenc — feltehetőleg ismét külföldi tanácsok hatására — sajnálkozását fejezte ki s a párt kénytelen volt elismerni, hogy az adott helyzetben az ellentétek kiélezése végzetes lehetne nemcsak a magyar demokrácia, hanem a magyarság jövőjére is.

151 Új helyzetet teremtett a Kommunista Párt 1946. szeptember 28-a és október 1-je között tartott III. kongresszusa. A változás alapja az volt, hogy a Kommunista Párt felismerte: az országon belüli politikai harc a körül forog „kivel megy együtt a parasztság zöme: a munkássággal előre a demokratikus fejlődés útján, vagy pedig a nagytőkével, visszafelé oda, ahová a reakció akarja vinni az országot." Változtatott a stratégián: formálisan nem a Kisgazdapárt vezetősége ellen, hanem a parasztság megnyeréséért indított harcot. Új agrárprogramot fogadott el a kongresszus, amely — még polgári keretek között maradva — a dolgozó parasztság megnyerése érdekében számos fontos gazdasági követelést, a mezőgazdaság fejlesztését célzó javaslatot tartalmazott. Ugyanakkor a népi demokráciát a kongresszus olyan rendszerként határozta meg, amely a kapitalista gazdálkodás és a magántulajdon fenntartása mellett békés, polgárháború és proletárdiktatúra nélkül parlamentáris úton, fokozatosan vezeti a társadalmat a szocializmus felé. Ennek érdekében hangsúlyozta — egyebek mellett — a Baloldali Blokk és a Kisgazdapárt centrumának összefogásával a koalíciós kormányzás új alapokra helyezésének fontosságát.

152 Nem mondtak ellent a Kisgazdapárt centrumának és baloldalának, nem sértették a párt vezetőinek önérzetét - mégis zavarokat keltettek a soraiban: melyik párt képviseli eredményesebben a parasztság érdekeit? Aláhúzta ezt a politikát a Baloldali Blokk 1946. október 18-án a Kisgazdapártnak átnyújtott levele. Ebben az ipari árak 25%-kal való leszállítását, a piacot monopolizáló ipari és mezőgazdasági kartellek feloszlatását, a szakszervezetek jogainak törvénybe iktatását, az üzemi bizottságok hatáskörének kiterjesztését, a szövetkezeti törvény mielőbbi elfogadását, a kis- és középparasztság hitelellátásának rendezését, a gazdaságok olcsó ellátása érdekében a vegyipar és a mezőgazdasági gépipar 150 Lásd az [55.] 138. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 151 A Reggel, 1946. szeptember 23. 152 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai. 1944-1948. Budapest. Kossuth Könyvkiadó 1967. 265-275. pp. 69